|
|
|
|
Országgyűlés - Hétfői ülésnap (2. rész)
|
Az Országgyűlés a megemlékező gondolatokat követően folytatta - hivatalos napirendjének megfelelően - az alkotmánymódosítás általános vitáját. A hétfő délelőttöt és a délután jó részét is igénybe vevő törvényjavaslat-tárgyalásban 26 hozzászólás hangzott el - beleértve a közben lezajlott ügyrendi vitát is, amelyben többen többször kértek szót.
Az alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslatot elemezve a képviselők főként a köztársasági elnök megválasztásának módjáról, az MDF és az SZDSZ közötti megállapodásról, a nemzetiségek jogainak és parlamenti képviseletének garantálásáról, a konstruktív bizalmatlansági indítványról, az úgynevezett kétharmados szabályról, illetve a négyféle szavazási módról, valamint az egész törvényjavaslat terjedelméről és sürgősségének szükségességéről fejtették ki pro és kontra érveiket - csakúgy, mint egy héttel ezelőtt.
A hétfői megnyilatkozásokból új elemként emelhető ki, hogy két MDF-es képviselő - Palotás János és G. Nagyné Maczó Ágnes - is a közvetlen elnökválasztás mellett tette le, egyelőre szóban a voksát, illetve ugyancsak ketten foglalkoztak a köztársaság címerére és zászlajára tett javaslatokkal is.
A hosszúra nyúlt - átlagosan 15 perces - és a gondolatokat, álláspontokat többnyire ismétlő felszólalások hallatán valóban élénk vitát kiváltó ügyrendi javaslatot tett Torgyán József (FKgP frakcióvezető). Indítványozta: az elnök zárja le a vitát, sem az országnak, sem az Országgyűlésnek ugyanis nincs arra ideje, hogy érdektelen, felesleges felszólalásokat hallgassanak végig, mint ahogy arra sincs szükség, hogy mind a 386 képviselő hallassa a hangját. Ehhez a javaslathoz csatlakozott Kónya Imre (MDF frakcióvezető) annyiban módosítva azt: csak azokat hallgassák még meg, akiknek valóban módosító indítványuk van. Torgyán József, illetve Kónya Imre javaslaival az ellenzéki pártok természetesen nem értettek egyet, elemi jogaik csorbításának minősítették azokat. Ahogyan Tölgyessy Péter (SZDSZ frakcióvezető) fogalmazott: a Magyar Köztársaság alkotmányának módosításáról van szó, nem pedig a ,,cirokseprő adójáról,,. Szóba került az is: a házszabályt, avagy a Házbizottság állásfoglalását kell-e, célszerű-e figyelembe venni a javaslat elfogadtatása vagy elvetése érdekében.
Az ügyrendi vitát lezárva és a törvényjavaslat általános vitáját korlátozás nélkül folytatva még négyen kértek és kaptak szót. Ezután lezárult az alkotmánymódosítás általános vitája. A részletes vitát az illetékes bizottságnak a módosító indítványokkal kapcsolatos állásfoglalását követően, várhatóan a következő ülésen kezdik meg. (folyt. köv.)
1990. június 11., hétfő 16:11
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|