|
|
|
|
Felavatták és felszentelték a debreceni hadifogoly temetőt
|
1990. június 10., vasárnap - Vasárnap katonai
tiszteletadással felavatták, majd a görögkeleti egyház szertartása
szerint felszentelték Debrecenben az I. világháborús orosz
hadifogoly-temetőt, a városban szervezett orosz fogolytáborban 75
esztendővel ezelőtt kitört kolerajárvány 1618 áldozatának végső
nyugvóáhelyét. A járvány idején lezárt, de 1917-ben újra megnyitott
temetőben 1918 novemberéig további 209, immár különböző nemzetiségű
hadifoglyot hantoltak el.
Az utóbbi évtizedekben rendkívüli módon elhanyagolt hadifogoly járványtemető felújításához a debreceni tanács 300 ezer forinttal járult hozzá; a munkákban a Honvéd helyőrség katonáin kívül a Debreceni Üvegipari Szövetkezet és a Magyar Gördülőcsapágy Művek dolgozói is részt vettek.
Majoros László mérnök-ezredes, helyőrség-parancsnok avató beszédében utalt arra, hogy a Honvédség az elmúlt években több katonai emlékhely - köztük a debreceni honvédtemető és -mauzóleum - felújításában, helyreállításában közreműködött. Debreczeni Ferenc megbízott városi tanácselnök arról beszélt: megbecsülni sem tudjuk, a háború hány debreceni áldozata fekszik idegen földben, de reménykedünk abban, hogy az ő emléküket is hasonlóan ápolják valahol. Nyikita Darcsijev, a Szovjetunió debreceni főkonzulja a népük iránti tisztelet megnyilvánulásaként értékelte a megható kegyeletadást. Fontos mementó ez az élők számára - hangsúlyozta.
A hadifoglyok emlékművének talapzatán ezután koszorút helyeztek el a városi tanács, a honvéd helyőrség, a Magyar Honvédség parancsnoksága, a Szovjetunió Budapesti Nagykövetsége, illetve debreceni főkonzulátusa, a Szovjet Déli Hadseregcsoport, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége, az MDF helyi szervezete, valamint az MSZMP Hajdú-Bihar megyei koordinációs bizottsága képviselői. (MTI)
1990. június 10., vasárnap 14:43
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|