|
|
|
|
- A VSZ-csúcsról - 5. folyt.
|
- A Szocialista Párt abból indul ki, hogy a kelet-európai változások új helyzetet teremtettek a Varsói Szerződés szervezete számára, amely közismerten egyrészt a nyugati fenyegetés mítoszára, másrészt a nemzeti érdekek alárendelésére épült. Új helyzetet jelent ezentúl az is, hogy Európában napirendre került egy összeurópai biztonsági rendszer kiépítésének a lehetősége. Ha ebből a szempontból vizsgáljuk a Moszkvában elfogadott dokumentumot, akkor azt mondhatjuk, hogy az pontosan tükrözi ezeket a változásokat, illetve az ezzel összefüggő új ígényeket, hiszen célul tűzte a szervezet jellegének, aktivitásának, rendeltesének a felülvizsgálatát. Ez nagyon lényeges, hogy nem a - korábbi szóhasználattal élve - a további tökéletesítést tűzte célul, ami mint tudjuk a gyakorlatban semmit nem jelentett, hanem ténylegesen egy alapvető vizsgálatot. Ezentúl állást foglalt a NATO-val a kapcsolatok fejlesztése és a helsinki folyamat intézményesítése, egy egységes európai, gazdasági és jogi térség megteremtése mellett.
Ami a magyar delegáció tevékenységét illeti, én úgy gondolom, hogy pontosan képviselte azt a közös álláspontot, ami a hat parlamenti párt között ezekben a kérdésekben kialakult és figyelembe vette a realitásokat is.
Teljesen egyetértek azzal, amit Antall József miniszterelnök úr ott egy nyilatkozatban mondott, hogy persze könnyebb idehaza a parlamentben nagyokat mondani, mint ott kint ezt az álláspontot érvényesíteni. Hiszen figyelembe kell venni azt is, hogy a Varsói Szerződésnek legalább négy tagállama a szervezet további fenntartásában mutat, egyenlőre legalábbis, érdekeltséget és a szervezetnek vannak bizonyos funkciói, így: a bécsi tárgyalásokon való részvétel, a térség biztonságának a garantálása. Több tagállam van, aki úgy gondolja, hogy az összeurópai biztonsági rendszer kiépítésében is szerepet kell, hogy játszon a Varsói Szerződés szervezete - így tehát nem lehetett reálisan célul tűzni olyasmit, hogy Moszkvában mondják ki a szervezet feloszlatását. (folyt.)
1990. június 8., péntek
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|