|
|
|
|
Országgyűlés - Kedd (3. rész)
|
Tölgyessy Péter elengedhetetlennek nevezte, hogy a nemzetiségek országgyűlési képviseletének megnyugtató rendezéséhez helyezzék hatályon kívül az előző Parlament márciusi döntését, amely behívással oldaná meg a kisebbségek képviseletét. Helyette a választójogi törvény módosításával, illetve alkotmányos garanciákkal kell biztosítani a magyarországi nemzetiségek parlamenti képviseletét - hangoztatta -, ezen kívül pedig már most fel kell állítani a kisebbségi jogok parlamenti biztosának intézményét, illetőleg külön törvényben kell szabályozni a kisebbségvédelmi biztosok megválasztásának módját, illetve feladatkörét.
Az alkotmánymódosítás koncepciójában helyes elképzelésnek minősítette, hogy a bizalmatlansági indítvány a végrehajtó hatalomért felelős kormányfő személyére korlátozódik, s ugyanígy a ,,konstruktív bizalmatlanság,, intézményének bevezetését. Ugyancsak lényeges - mondta -, hogy az alkotmánymódosítás kibővíti az állami számvevőkre vonatkozó szabályozást, illetőleg fontos szabályokat hoz a Magyar Nemzeti Bankról, amit autonóm intézményként kiemel a kormányzatból. Az SZDSZ frakcióvezetője végezetül indítványozta az olyan meghatározhatatlan jogfogalmakra hivatkozó passzusok kigyomlálását, mint például, hogy az ,,állambiztonság, a közerkölcs, a közrend,, alapján korlátozhatók az emberi jogok. A Parlamentnek ezenkívül többségi szavazással döntenie kell az ország történelmi címeréről. Amennyiben az Országgyűlés elfogadja az alkotmány módosítását, a nagypolitikában befejeződik a rendszerváltás, s elindulhatunk az új alkotmánykoncepció kidolgozásának útján - fejezte be több mint húszperces felszólalását Tölgyessy Péter.
Hankó Faragó Miklós több hozzászólásra reagálva visszautasította, hogy az MDF és az SZDSZ megegyezését titkos paktumnak minősítsék. Leszögezte: a megállapodás az alkotmánymódosítás kérdésében senkire nézve nem jelenthet kötelező erőt. A kétharmados törvények körének szűkítését egyebek közt azzal indokolta, hogy ezek nagy része a parlamenti bizalmatlanság szülötte.
Szigethy István egyetértett azzal, hogy az országnak szüksége van új, maradandó alkotmányra. A nemzetiségek parlamenti képviseletével kapcsolatban megjegyezte: nem tartja elegendőnek, hogy az alkotmány csupán az állampolgári jogegyenlőséget deklarálja; a nemzetiségek esetében szerinte szükséges a pozitív diszkrimináció kimondása, azaz, hogy többletjogokat kapjanak. (folyt.köv.)
1990. június 5., kedd 18:59
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|