|
|
|
|
Országgyűlés - Hétfői munkanap (5. rész)
|
A javaslat feletti hosszan tartó, a személyeskedéseket sem nélkülöző vitában felszólaló kormánypárti és ellenzéki képviselők között egyetértés mutatkozott abban, hogy a szövetkezeti törvény módosítása nem old meg minden problémát. A kérdést hosszú távon csak a földtörvény rendezheti. Az MDF a vagyon széthordásának, a föld felosztásának sürgős megakadályozására helyezte a hangsúlyt, fontosnak tartva, hogy a módosítás nyomán ne álljanak le azok a kedvező folyamatok, melyeknek jelei már érzékelhetők. E megfogalmazást az SZDSZ üdvözölte, mert ezzel úgy tűnik lekerült a napirendről a földforgalom teljes tilalma, merev korlátozása, s ez az álláspont a magántulajdonon alapuló szabad piacgazdaság megteremtéséhez közelít, amelyet az SZDSZ szorgalmaz. A Fidesz felszólalója arra figyelmeztetett, hogy a mezőgazdaságban dolgozók az új földtörvényre várnak, s félő, hogy annak megszületéséig elmaradnak a fontos beruházások. Vargáné Piros Ildikó független képviselő az Agrárszövetség álláspontját ismertetve rámutatott: az önálló indítvány ütközik a jelenleg hatályos alkotmánnyal. Alapjaiban sérti a szövetkezeti gazdaságok önállóságát, a versenysemlegességet, korlátozza a vállalkozás jogát, s elriasztja a mezőgazdaságba befektetni szándékozókat. Balogh Gábor (KDNP) a javaslat társadalombiztosítási összefüggéseiről szólt. Figyelmeztetett: amennyiben a mezőgazdasági tag földjét kikéri, tsz-járadékra nem lesz jogosult, s ha beviszi vagyonát bármiféle gazdasági társaságba, nem jár neki társadalombiztosítási ellátás.
A vitának ebben a szakaszában kért szót Torgyán József (FKgP), aki annak a véleményének adott hangot, hogy már minden lehetséges érv elhangzott a javaslat mellett, illetve ellene, ezért a vita lezárását indítványozta. A képviselők a felvetés jogosságát szavazataikkal erősítették meg. Zsíros Géza rövid válaszában - még a szavazás kezdete előtt - leszögezte: javaslatának lényegét abban látja, hogy a jövőben, miként eddig, ne élősködhessenek a vidék ,,nyakán,, azok a technokraták, akik a TOT támogatásával kerültek oda, s végre a parasztság gazdálkodhasson jogos tulajdonával, a termőfölddel.
A plénum a kisgazdapárti törvényjavaslatot 247 igen szavazattal, 27 ellenében, 38 tartózkodással fogadta el. (folyt.köv.)
1990. június 4., hétfő 16:16
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|