|
|
 |
|
 |
Országgyűlés - Hétfői munkanap (1. rész)
|
1990. június 4., hétfő - A meghirdetett kezdési időpont -
10.30 óra - után csaknem egy órával kezdhette meg tervezett
napirendjének, a szövetkezeti tulajdonban lévő termőföld
tulajdonátruházásának átmeneti tilalmáról szóló törvényjavaslat
tárgyalását hétfőn az Országgyűlés. Ugyanis ez az ülésnap sem
kezdődhetett ügyrendi vita nélkül.
A már megszokott formalitások - az igazoltan távollévők
névsorának ismertetése, valamint a jelenlévő képviselők számának
megállapítása - után az elnöklő Szabad György javaslatára a plénum
egyperces néma felállással emlékezett meg a hazánk számára oly
tragikus trianoni békeszerződés 70. évfordulójáról - a Fidesz
kivételével. Frakciójuk kivonult a teremből. Fodor Gábor
képviselőtársai nevében ezt később úgy indokolta: nem a témával,
hanem a módszerrel szemben fejezték ki ellenérzésüket. Az ilyen
jellegű javaslat előterjesztéséhez - a különböző véleményeket
meghallgatva - előzetes konszenzusra lett volna szükség. A Ház
megbízott elnöke a kifogásra ezúttal is magyarázattal szolgált,
mondván: a hat parlamenti párt e kérdésben korábban közös
nyilatkozatot fogadott el, őt pedig minden pártból megkeresték
képviselők e gesztust szorgalmazva. Ezért személyében teljes
felelősséget visel.
A képviselői padsorokban a legkülönbözőbb reakciókat kiváltó
bonyodalom akkor kezdődött, amikor Szabad György javaslatot tett
arra: a május 24-én elfogadott, s azóta folyamatosan tárgyalt
napirendet egészítsék ki az alkotmánymódosítás általános vitájával.
Mielőtt azonban saját indítványát megszavaztathatta volna, szót kért
Tölgyessy Péter, az SZDSZ frakcióvezetője. Arra figyelmeztetett: az
elnök javaslata ellentétes a Házbizottság legutóbbi
állásfoglalásával, amely szerint az alkotmánymódosítás általános
vitáját külön ülésen kezdik meg. Orbán Viktor, a Fidesz
frakcióvezetője óráját nézve kért szólási lehetőséget. Megerősítve
Tölgyessy Péter véleményét hangsúlyozta: a javaslat
megszavaztatásának egyik súlyos következménye, hogy visszatereli a
Parlamentet abba a működési zsákutcába, ahonnan csak épphogy
kijutott. Pozsgay Imre, az MSZP képviselőcsoportjának vezetője -
egyetértve az előtte szólókkal - úgy fogalmazott: ha az elnök mégis
felteszi szavazásra javaslatát, akkor talán el kellene gondolkodni
azon, hogy a Parlamentnek nem kellene-e feloszlatnia a Házbizottság
intézményét. (folyt. köv.)
1990. június 4., hétfő 13:49
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|