|
|
|
|
Döntés a Csepeli Vasmű nyári leállításáról
|
1990. június 4., hétfő - Négy hétre leáll nyáron - júliusban
- a Csepeli Vasmű, mivel rendeléshiány miatt nem képesek
gazdaságosan, három műszakban folyamatosan működtetni
berendezéseiket. Az egy hónapot kéthetes fizetett szabadságuk
terhére, illetve kéthetes tervezett állásidő formájában töltik
otthon a dolgozók, akik meglepetéssel fogadták a fejleményeket. Az
állásidő tartamára ugyanis bérüknek csupán 80 százalékát fizeti a
vállalat - tájékoztatta az MTI munkatársát a Vasmű vezetőségének
döntéséről Páncélos János gazdasági igazgató.
A termelés visszafogásának oka főként a szocialista export leállítása, jóllehet a Vasmű 1989-ben termékeinek 25 százalékát exportálta csupán és a rubelelszámolású piacon mindössze 7 százalékát adta el. Az ellentmondás okát a 75 százalékot kitevő belföldi piac sajátosságai adják, nevezetesen: a vasmű termékeit a magyar gyárak olyan további termékekhez vásárolták, amelyeket a rubelelszámolású piacon kívántak eladni. Mivel erre a lehetőség megszünt, visszamondták a belföldi megrendeléseket, s így a tavalyi 260 ezer tonna cső helyett az idén előreláthatólag csak 200 ezerre marad kereslet.
A Vasmű piaci helyzetét tovább bonyolítja, hogy azon vállalatok közé tartozik, amelyek megpályázták a Montán Unió Magyarország és Lengyelország kohászati modernizációjára felajánlott 200 millió ECU támogatását. A pályázat feltételei között olyan kitétel szerepel, hogy nyugat-európai országokban a pályázatot elnyert gyár nem növelheti eladásait. Ez tehát azt jelentené, hogy a leállított rubel elszámolású piac és a megingott belföldi piac helyett a Vasmű nem kereshet új eladási lehetőséget Nyugat-Európában. A Vasmű ezért többek között iráni, egyiptomi és algériai szállításait szeretné felfuttatni. (MTI)
1990. június 3., vasárnap 21:20
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|