|
|
|
|
Oktatási törvény Erdélyben
|
--------------------------
München, 1990. június 3. (SZER, Világhíradó) - Senki sem várhatja a magyarságtól, hogy helyeselje azt a békediktátumot, amely - színmagyar vidékek elszakításával - minden harmadik magyart kisebbségi sorsba kényszerített, és idegen ország állampolgárává tett. Bízunk azonban abban, hogy Trianon 80. évfordulójáig, amely az ezredforduló évére esik, olyan szabad és demokratikus államok alakulnak ki Kelet-Közép-Európában, amelyek között az államhatárok elveszítik jelentőségüket, lehetővé téve a zavartalan érintkezést a határok különböző oldalán élő, nyelvüket és kultúrájukat szabadon őrző magyarok között. Egyelőre azonban a kisebbségi sorsban élő magyarságnak még küzdenie kell nemzetiségi jogainak érvényesítséért. Az új román oktatási törvény kisebbségellenes rendelkezéseiről Domokos Gézát, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnökét kérdezte Heltai Péter.
- A hivatalos lap május 13-iki számában megjelent egy kormányhatározat az 1990/91-es tanévvel kapcsolatban. Ebben a határozatban sok jó döntés van. Előrelépés feltétlenül a modernizálás útján: sokkal ésszerűbbé teszi az oktatást, mint az eddigi diktatúra rendszer alatt volt. De egész sor kérdésben a régi, 1978-as törvény - amelyet persze sohasem tartottak tiszteletben - jogokról beszél. Itt lehetőségekről van szó - ez nagy különbség.
Aztán nagy gond: a beiskolázási számok - illetve az engedélyezett osztályoknak a száma. Nem abból indul ki, hogy mi a reális szükséglet, mit kérnek a szülők, a tanulók -, hanem bürokratikus meggondolásból, fentről megszabott kereteket közöltek a tanfelügyelőségekkel. (folyt.)
1990. június 3., vasárnap
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|