|
|
|
|
Az MDF III. országos gyűlése (2. rész)
|
A tanácskozást üdvözölte Alois Mock osztrák alkancellár, külügyminiszter, aki ezúttal mint az Európai Demokrata Unió elnöke volt jelen. (Az EDU - amely felvette tagjai sorába az MDF-et - olyan pártszövetség, amely a demokráciáért és a szociális piacgazdaságért, az egyesült Európáért küzd.)
Ezt követően Kónya Imre, a párt parlamenti csoportjának vezetője adott rövid tájékoztatást a 164 képviselő tevékenységéről. Kijelentette: az MDF országgyűlési képviselői tisztában vannak azzal, hogy a frakció önmagában semmiféle erőt nem jelent, ha nem áll mögötte a párt tagsága.
A 601 helyi csoport képviseletében jelenlévő több mint 2000 résztvevő ezután szervezeti és személyi kérdésekről kapott tájékoztatást. Lezsák Sándor alelnök azt javasolta, hogy a soron következő, IV. országos gyűlésen - amelyet az őszi helyhatósági választások után kívánatos összehívni - újítsák meg az országos választmányt. A legnagyobb vitát később éppen ez az indítvány váltotta ki.
Felolvasták 17 budapesti kerületi szervezet közös levelét, amelyben az aláírók sürgős szervezeti változásokat sürgettek. Véleményük szerint a helyhatósági választási kampány előtt, annak sikere érdekében programadó gyűlést kell tartani. Az országos választmányt pedig haladéktalanul vissza kell hívni és - a megváltozott körülményeknek megfelelően - újat kell felállítani. Az Országos Elnökség is megújításra szorul. Többen úgy vélték, hogy parlamenti képviselőket, kormánytisztviselőket - elfoglaltságuk miatt - nem célszerű beválasztani e testületbe.
A küldöttek egy másik csoportja amellett tört lándzsát, hogy a választásokon győztes párt ne váltsa le vezetését, ne követeljen tisztújítást, hiszen a párt és a kormány különválasztása többpártrendszerben nem indokolt.
Ugyancsak nagy visszhangot keltett Kiss Gy. Csaba, az MDF választmányi tagja, a párt liberális szárnya egyik képviselőjének felszólalása, melyben aggodalmának adott hangot az MDF-en belül tapasztalható széthúzás miatt. Úgy vélte: nem feltétel nélküli egységre van szükség, hanem hidakat kell kiépíteni a különböző nézetek között, ezáltal megtartva a belső hatalmi egyensúlyt. Éppen ennek megteremtése indokolja - véleménye szerint is - a társelnök intézményének bevezetését. Felhívta a figyelmet annak veszélyére, ha a párt hivatali apparátusa politikai szerepet vállal. A pártelnök egyik megjegyzésére visszautalva úgy vélekedett: a magyar kormány csak saját állampolgáraitól kapta legitimitását. (folyt. köv.)
1990. június 2., szombat 21:20
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|