|
|
|
|
Az MDF III. országos gyűlése (1. rész)
|
1990. június 2., szombat - Tisztában vagyunk a felelősség
nagyságával s a bukás lehetőségével is - mondotta Antall József
pártelnök az MDF szombati országos gyűlésén, nagy tetszéssel
fogadott, több mint egy órán át tartó beszédében. Az országos
tanácskozáson, amely tulajdonképpen folytatása volt az április 12-i
gyűlésnek, a küldöttek megvitatták a parlamenti képviselőcsoport
beszámolóját, majd új tisztségviselőket választottak.
A pártelnök bevezetőjében hangoztatta, hogy sem ő, sem a kormány többi tagja nem karriervágyból vállalkozott a kormányzás nehéz feladatára, hanem attól a meggyőződéstől vezérelve, hogy képesek lesznek kivezetni az országot a válságból. Mint mondotta ebben lehetnek hibák, de azt is figyelembe kell venni, hogy most nem egyszerű kormányváltozásról van szó, hanem egy modell nélküli rendszerváltozásról, ráadásul ez a kormány nehéz örökséget vett át elődeitől. Utalt arra is, hogy az MDF messzemenően igyekszik együttműködni koalíciós partnereivel, ám a kormányozhatóság biztosítása érdekében szükség volt megállapodást kötni az SZDSZ-szel. Ehhez a paktumhoz az MDF elnöksége jóváhagyását hagyta - mondotta -, de ő személy szerint is vállalja érte a politikai és erkölcsi felelősséget.
Szólt arról is, hogy az MDF-nek újjá kell formálnia magát, hiszen jelentősen változott a szerepe azáltal, hogy ellenzéki pártból kormánypárttá alakult. Megújhodásra, de ugyanakkor folytonosságra is szüksége van az MDF-nek, új típusú politikai, szellemi mozgalommá kell válnia. A küldöttek által kérte a párttagok bizalmát a képviselőcsoport iránt. Mint mondotta: biztos hátország nélkül egy hadvezér sem vezetheti sikerre csapatát. Szükség van a párt egységére, hiszen csak a közös hit adhat reményt a célok elérésére; a kétkedés, a sikertelenség hangoztatása nem vezet eredményre.
Fontos évfordulóra figyelmeztetett a pártelnök: 70 évvel ezelőtt írták alá a Trianoni békeszerződést, amelynek következtében elvesztettük a történelmi Magyarország területének kétharmadát. Hangoztatta: történelmileg ugyan elítéljük a békeszerződést, ám senki sem vitathatja el tőlünk a fájdalom jogát. Tisztában vagyunk azzal - szögezte le -, hogy Magyarország, mint a helsinki alapokmány aláírója, lemondott a határok erőszakos megváltoztatásáról, ugyanakkor ragaszkodunk ahhoz, ami szintén bennefoglaltatik a békeszerződésben, nevezetesen a nemzeti kisebbségek jogainak garantálásához. Hozzáfűzte: lelkében 15 millió magyar miniszterelnökének érzi magát. (folyt.köv.)
1990. június 2., szombat 21:16
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|