|
|
|
|
- Nemzetiségi érdekvédelem - 1. folyt.
|
Az úgynevezett behívott képviseleti rendszer gyengéje pedig főképp abban van, hogy nem szabályozott az a szelekciós, illetve kijelelölő rendszer, amelyik e funkciókat konkrét egyénekkel betölteni lenne hivatva.
Annál is kevésbé működtethető ez a rendszer, mert Magyarországon a demokratikus átalakulások következtében legalábbis a formalitások szintjén az utóbbi időben a nemzetiségi érdekvédelem plurális rendszer épült ki. Az állampárti korábbi szövetségek mellett megjelentek kezdetben a demokratikus ellenzék által patronált kulturális egyesületek formájában olyan cigány, zsidó, illetve erdélyi szervezetek, amelyek mára polgárjogot nyertek, legitimitásra tettek szert. Ugyanakkor továbbra sem részesülnek azokból a központi támogatásokból, amelyeknek köszönhetően a korábbi szövetségek kellő biztonságban létezhetnek ma is.
Mostanáig 4 délszláv, egy-egy német, román illetve szlovák zsidó és cigányszervezet működött a kormányzattal való szoros együttműködésben, melyek a legutóbbi időkben kiegészültek ifjusági egyesületekkel is, a szlovákok esetében pedig már saját írószervezettel is. Mindemellett az elmúlt egy, másfél év során kisebbségi szempontból a demokratikus szervezeti formációk egész sora jött létre. Így például a cigányok nemzeti kulturális szövetséget hoztak létre, ugyanakkor az emberi jogok garanciáira koncentráló független szervezetet is, Phralipe néven.
Míg a zsidóság részben a magyar kultúrában betöltött szerves társaságnak bizonyosságát igyekezett új szervezeti formával hangsúlyosabbá tenni, emellett pedig nemzeti ébredésének is politikai súlyt szerezni a Magyar Cionisták Szövetsége keretében. (folyt.)
1990. június 1., péntek
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|