|
|
|
|
Országgyűlés - Csütörtöki ülésnap (5. rész)
|
A plénum ezután a szövetkezeti tulajdonban lévő termőföld tulajdon-átruházásának átmeneti tilalmáról szóló törvényjavaslat általános vitáját kezdte meg. Zsíros Géza (FKgP) immár ötödszörre átdolgozott módosító indítványát terjesztette elő: ,,a szövetkezet - eltérő törvényi rendelkezésig - termőföldet nem idegeníthet el, gazdasági társaság részére vagyoni hozzájárulásként nem adhat át és a mezőgazdasági szövetkezet tagjai között vagyonrészt nem oszthat fel,,. Indoklásában hangsúlyozta, hogy javaslatának célja a megváltott földek visszajuttatása volt tulajdonosaiknak, illetve törvényes örököseiknek. Fontosnak nevezte, hogy a tsz-tagok között a vagyonrészt ne osszák fel, de legalábbis függesszék fel egy meghatározott időre.
A vitában felszólalt kormánypárti képviselők számos példát hoztak a földeladási manipulációkra, a termőföldek zártkertté, üdülőtelekké átminősítésére, ennek megakadályozására a moratórium életbe léptetését szorgalmazták. Véleményük szerint az Országgyűlés további törvénytelenségeknek állja útját, ha elfogadja a tilalomról szóló javaslatot. Amennyiben azonban tétovázik, jogtechnikai problémákba bonyolódik, akkor már nem lesz miről döntenie. A mezőgazdaság átalakításának végső célját abban jelölték meg, hogy túlsúlyba kerüljön a magángazdálkodás. Ennek megvalósulását gátolja a jelenlegi állapot, a földeladások szándéka. Torgyán József (FKgP) egyenesen úgy fogalmazott, hogy a termőföld kiárusítása a nemzeti jólét végét jelentené. Amennyiben a tervezett törvényt nem mondja ki a Parlament, nem lesz alkalom arra, hogy a földtörvényt megalkossák. Szabó Lajos (FKgP) kijelentette: a földeladás rendkívüli módon irritálja a vidéki lakosságot, s ennek kapcsán annak a véleményének adott hangot, hogy az ,,ellenforradalom,, támadásba indult. A parasztság nem érti, miért nem hoz az Országgyűlés a forradalom, a forradalmi változások védelme érdekében törvényeket.
Az ellenzék soraiból felszólaló képviselők közül Wachsler Tamás (Fidesz) annak a véleményének adott hangot, hogy a kormánynak nincs koncepciója a tulajdonreformra. Ezt látszik alátámasztani az is, hogy Zsíros Géza ötödszörre is módosítani kényszerült javaslatát. Lakos László (MSZP) úgy érvelt: a földtulajdon jogának átadásához a tsz-közgyűlés kétharmadának többségi szavazata szükséges, s ez szerinte kellő mértékű arány ahhoz, hogy gyakorolják tulajdonjogukat azok, akik megművelik a földet, illetve használatából élnek. A tulajdonátalakulás befagyasztása súlyos veszélyekkel járna - mondta. (folyt.köv.)
1990. május 31., csütörtök 19:26
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|