|
|
 |
|
 |
Országgyűlés - Csütörtöki ülésnap (1. rész)
|
1990. május 31., csütörtök - Az Országgyűlés jövőbeni
munkarendjét alapvetően meghatározó bejelentéssel folytatódott
csütörtökön a Parlament előző nap berekesztett ülésnapja. A
Házbizottság állásfoglalása értelmében hétfőtől kezdődően az
Országgyűlés a hét első két napján, hétfőn és kedden tartja plenáris
ülését. A plénum mindkét napon 10.30-kor kezdi munkáját, s általában
18 óráig tanácskozik. A bejelentés vélhetően találkozott a
képviselők akaratával, hiszen amióta megalakult az új Országgyűlés,
szinte ,,egymásba értek,, a plenáris ülések. Az áldatlanná váló
helyzet rendezéséről a Házbizottság sürgősséggel tárgyalt azért,
hogy véget vessen a sokak által kifogásolt, tarthatatlanná vált
tanácskozási rendnek, biztosítva így a Parlament folyamatos
működését.
A csütörtöki ülésnap indításakor bejelentett rend szerint a
képviselők keddenként - az ebédszünetet követően - az
interpellációkkal és a kérdésekkel foglalkoznak majd. Az
Országgyűlés bizottságai - szükség szerint - szerdán és csütörtökön
üléseznek, a plenáris tanácskozások napján nem tarthatnak ülést. A
plénum munkarendjéhez hasonlóan 10.30-kor kezdik tanácskozásaikat,
hogy a képviselők előtte részt vehessenek a parlamenti pártfrakciók
munkájában is. A pénteki nap a képviselők Parlamenten kívüli
feladatainak elvégzésére szolgál. Mindezen kívül a sürgősséggel
benyújtott indítványokat mindig a következő, azaz a javaslat
bizottsági mérlegelését követő ülésen tárgyalják majd.
Az elnöklő Szabad György ezután bejelentette: az Országgyűlés a
földtörvény módosításának előző napon félbeszakadt vitájával
folytatja munkáját. A továbbiakban többé-kevésbé a tervezett
tárgysorozatnak megfelelően kerülnek sorra a témakörök: a képviselők
megvitatják a szövetkezeti tulajdonban lévő termőföld
tulajdon-átruházásának átmeneti tilalmáról szóló, illetve a volt
egyházi ingatlanok elidegenítési tilalmával foglalkozó
törvényjavaslatokat. Várhatóan még csütörtökön szó lesz Deme Zoltán
(MDF) önálló indítványáról, amelyben a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági
Alapítvány felülvizsgálatát szorgalmazza. A benyújtott önálló
indítványokat, valamint az interpellációkat és kérdéseket csak a
következő ülésen tűzik napirendre. Az alkotmány módosításának
kérdésével az előzetes elképzelésektől eltérően csak a jövő hét
keddjén foglalkoznak a honatyák. (folyt. köv.)
1990. május 31., csütörtök 12:22
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - Csütörtöki ülésnap (2. rész)
|
Másfél nap elteltével, sokkal inkább ügyrendi és politikai
szócsatában, semmint a konkrét törvényjavaslatról vitázva, az
Országgyűlés - 266 egyetértő, 3 elutasító szavazattal, 27
tartózkodás mellett - elfogadta a földtörvény módosításáról szóló, s
az állami ingatlanok elkótyavetyélését megakadályozó tervezetet.
A csütörtök délelőtt lezajlott általános vita mottójául Dénes
Jánosnak (MDF) az a mondata szolgálhatna: ,,amennyire egyszerű volt
mocsokká gyűrni a tulajdont, annál bonyolultabb ezt törvényesen, a
kor szintjén, a világ erkölcsének megfelelően rendezni,,. Már ebből
a megjegyzésből is kitűnt: szó volt az ülésteremben állami,
termelőszövetkezeti, volt egyházi, jelenlegi tanácsi és leendő
önkormányzati tulajdonról, egykori paraszti és polgári
magántulajdonról.
A vita alaphangját mégis a Fidesz és elsősorban Orbán Viktor
előző napon elhangzott hozzászólása adta meg - s ahogyan ők
fogalmaztak -, a képviselők ma inkább az ő nézeteiket minősítették,
semmint érveiket ellenérvekkel cáfolták volna. Mások pedig - miként
az elnöklő Szabad György egyik kommentárjában erre is kitérve utalt
- a konkrét témától eltérve szólaltak meg.
A Fidesz - amelynek véleményét ezúttal Ungár Klára, majd később
Tirts Tamás fejtette ki ismételten - következetesen kiállt amellett,
hogy a törvénymódosításra szellemét tekintve szükség van, ám
benyújtott formájában, a módosító javaslatokkal együtt
kezelhetetlen, ezért ismételten sürgette a teljes tulajdonkoncepciót
a kormánytól.
Torgyán József, a Független Kisgazdapárt frakcióvezetője arra
figyelmeztetett: a közvélemény nem érti a vita lényegét, nem érti,
hogy itt még nem a parasztság sok-sok sérelmét orvosló új
földtörvény tárgyalásáról van szó, hanem olyan törvényjavaslatról,
amely lehetővé teszi, hogy a jövőben a privatizációs és a
földtörvénnyel összefüggésben a Parlamentnek legyen még miről
tárgyalnia. Idézett is egy levélből saját véleményének
alátámasztására. Ám az Országgyűléshez, a képviselőkhöz érkező
állampolgári levelek ismertetésétől Fodor István, a független
képviselők megbízottja óva intett, viszont Kónya Imre, az MDF
parlamenti csoportjának vezetője ,,megvédte,, a felszólalót azzal,
hogy a közvéleményre igenis figyelni kell, különösen akkor, amikor a
törvényhozás botladozik, s a képviselők előkészítés nélkül alkotnak
törvényt. (folyt. köv.)
1990. május 31., csütörtök 17:01
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - Csütörtöki ülésnap (3. rész)
|
Ekkor kért szót Kövér László (Fidesz), kijelentve: sem Torgyán
Józsefnek, sem másnak nem fog sikerülni az, hogy a Fideszre
rákényszerítse a parasztság-, a vallás- és az egyházellenesség
szerepét. Ugyan utalt arra, hogy a beterjesztett törvényjavaslat
elfogadását éppen a kormánypártoktól érkező módosító javaslatok
sokasága hátráltatja, mégis módosító javaslatot tett, amelyet a
módosítások módosításának nevezett. Dornbach Alajos (SZDSZ) később
ezt úgy értékelte, mint a ,,benyújtott módosítások paródiáját,,; más
képviselők viszont obstrukciónak minősítették az általános vitában
jogszerűen beterjesztett javaslatot.
Szabad György megfontolásra ajánlotta Kövér Lászlónak indítványa
fenntartását vagy visszavonását, felhíva a figyelmét: ha fenntartja,
akkor az a jelenlegi törvényjavaslat elnapolásának veszélyével jár.
Kövér László úgy válaszolt erre: nem szerencsés indítványát
zsarolásnak vagy obstrukciónak nevezni azzal a kitétellel, hogy ez
akadályozza a törvényhozás menetét. Bejelentette: mégis visszavonja
javaslatát, ha ugyanezt megteszi a KDNP - pontosabban az Emberi
Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottság - is.
A törvényjavaslat részletes vitája és az ebédszünet végül is oda
vezetett, hogy a benyújtott öt módosító javaslatból hármat
visszavontak, egyet a plénum utasított el, egyet pedig elfogadtak a
képviselők. Így végül is csaknem eredeti formájában született meg a
törvény. Ennek lényege, hogy az állam tulajdonában lévő ingatlan
tulajdonjogát, kezelői jogát átruházni vagy megterhelni, illetve
használati vagy bérleti jogát gazdasági társaságba bevinni csak a
megyékben és a fővárosban létrehozandó vagyonellenőrző bizottságok
engedélyével lehet. A törvény kivételt tesz a lakóház építését
szolgáló telkek magánszemélyek részére történő eladásakor, vagy ha a
lakóházakat a bérlők kívánják megvásárolni, illetve a rendelkezés
nem terjed ki az Állami Vagyonügynökség, továbbá a PM zárolt állami
vagyonkezelő és hasznosító intézményének hatáskörébe tartozó
ügyletekre. Hatálya kiterjed viszont a folyamatban lévő ügyekre is.
(folyt. köv.)
1990. május 31., csütörtök 17:06
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - Csütörtöki ülésnap (4. rész)
|
Rövid idő alatt vitatta meg az Országgyűlés a nemzeti és nyelvi
kisebbségek országgyűlési képviseletéről szóló idei XVII. törvény
módosításának javaslatát. Fodor István (független) írásban
beterjesztett indítványában azért kérte az említett törvény
módosítását, mert az mindössze 30 napot biztosított arra, hogy
kijelöljék azokat a személyeket, akik a kisebbségeket képviselik
majd a Parlamentben. Mivel azonban időközben kiderült, hogy az
ilyesfajta, azaz kooptálással történő képviselőválasztással sokan,
sőt maguk a kisebbségek szövetségei sem értenek egyet, indokoltnak
tűnt: a határidőt - amely egyébként egy héten belül lejár - az
Országgyűlés alakuló ülését követő 60. napban jelöljék meg. A
meghosszabbított terminus várhatóan lehetőséget teremt az új jogi
szabályozás átgondoltabb előkészítésére.
Fodor István szóbeli kiegészítésében felhívta az igazságügyi
tárca figyelmét: a nemzetiségek képviseletének a megoldására a
beterjesztett javaslat csak időbeli haladékot ad, nem rendezi
érdemben a kérdést. A haladékként kapható 30 nap alatt vagy az
érvényben lévő rendelkezéseket kell végrehajtani, vagy pedig
alternatív módozatot kell a Parlament elé terjeszteni. Hangoztatta:
most már nem várathat magára az ombudsman-törvény. Ezzel
kapcsolatban utalt arra, hogy a Házbizottság álláspontja szerint az
állampolgári, valamint a nemzetiségi jogok országgyűlési biztosáról
szóló törvényt ne valamelyik parlamenti bizottság, illetve
képviselőcsoport terjessze a Parlament elé, hanem az Igazságügyi
Minisztérium.
Az előterjesztést két országgyűlési bizottság vitatta meg: az
Alkotmányügyi, Törvényelőkészítő és Igazságügyi Bizottság, valamint
az Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottság, s mindkét
testület előadója bejelentette, hogy támogatják a törvénymódosító
javaslatot. Az együttesen lefolytatott általános és részletes
vitában Baka András (MDF) kifejtette: szükségesnek tartja az
ombudsman intézményét, ám véleménye szerint ez nem pótolja
megnyugtatóan a kisebbségek országgyűlési képviseletét. Sipos Imre
(FKgP) azt javasolta, hogy amíg nem rendezik véglegesen ezt a
kérdést, a nemzetiségi szövetségek jelöljenek ki olyan személyeket,
akik tanácskozási és javaslattételi joggal vesznek részt a Parlament
ülésein. A továbbiakban a vita már meglehetősen eltért az eredeti
tárgytól, így tehát az elnök határozathozatalt rendelt el: az
Országgyűlés a javaslatot 275 igen szavazattal, 4 tartózkodás
mellett elfogadta. (folyt.köv.)
1990. május 31., csütörtök 17:30
|
Vissza »
|
|
Országgyűlés - Csütörtöki ülésnap (5. rész)
|
A plénum ezután a szövetkezeti tulajdonban lévő termőföld
tulajdon-átruházásának átmeneti tilalmáról szóló törvényjavaslat
általános vitáját kezdte meg. Zsíros Géza (FKgP) immár ötödszörre
átdolgozott módosító indítványát terjesztette elő: ,,a szövetkezet -
eltérő törvényi rendelkezésig - termőföldet nem idegeníthet el,
gazdasági társaság részére vagyoni hozzájárulásként nem adhat át és
a mezőgazdasági szövetkezet tagjai között vagyonrészt nem oszthat
fel,,. Indoklásában hangsúlyozta, hogy javaslatának célja a
megváltott földek visszajuttatása volt tulajdonosaiknak, illetve
törvényes örököseiknek. Fontosnak nevezte, hogy a tsz-tagok között a
vagyonrészt ne osszák fel, de legalábbis függesszék fel egy
meghatározott időre.
A vitában felszólalt kormánypárti képviselők számos példát
hoztak a földeladási manipulációkra, a termőföldek zártkertté,
üdülőtelekké átminősítésére, ennek megakadályozására a moratórium
életbe léptetését szorgalmazták. Véleményük szerint az Országgyűlés
további törvénytelenségeknek állja útját, ha elfogadja a tilalomról
szóló javaslatot. Amennyiben azonban tétovázik, jogtechnikai
problémákba bonyolódik, akkor már nem lesz miről döntenie. A
mezőgazdaság átalakításának végső célját abban jelölték meg, hogy
túlsúlyba kerüljön a magángazdálkodás. Ennek megvalósulását gátolja
a jelenlegi állapot, a földeladások szándéka. Torgyán József (FKgP)
egyenesen úgy fogalmazott, hogy a termőföld kiárusítása a nemzeti
jólét végét jelentené. Amennyiben a tervezett törvényt nem mondja ki
a Parlament, nem lesz alkalom arra, hogy a földtörvényt megalkossák.
Szabó Lajos (FKgP) kijelentette: a földeladás rendkívüli módon
irritálja a vidéki lakosságot, s ennek kapcsán annak a véleményének
adott hangot, hogy az ,,ellenforradalom,, támadásba indult. A
parasztság nem érti, miért nem hoz az Országgyűlés a forradalom, a
forradalmi változások védelme érdekében törvényeket.
Az ellenzék soraiból felszólaló képviselők közül Wachsler Tamás
(Fidesz) annak a véleményének adott hangot, hogy a kormánynak nincs
koncepciója a tulajdonreformra. Ezt látszik alátámasztani az is,
hogy Zsíros Géza ötödszörre is módosítani kényszerült javaslatát.
Lakos László (MSZP) úgy érvelt: a földtulajdon jogának átadásához a
tsz-közgyűlés kétharmadának többségi szavazata szükséges, s ez
szerinte kellő mértékű arány ahhoz, hogy gyakorolják tulajdonjogukat
azok, akik megművelik a földet, illetve használatából élnek. A
tulajdonátalakulás befagyasztása súlyos veszélyekkel járna - mondta.
(folyt.köv.)
1990. május 31., csütörtök 19:26
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - Csütörtöki ülésnap (6. rész)
|
Az MSZP képviselője a javaslat elutasítása mellett foglalt állást.
Juhász Pál (SZDSZ) az előterjesztő által felvetett tgondokat nem
vitatta ugyan, de a célokat és a következményeket másként ítélte
meg. Szerinte valóban létezhetnek olyan termelőszövetkezetek, ahol
nem tekinthető legitimnek a vezetés, képesek olyan ,,szavazógépet,,
működtetni, amely egy szűkebb csoport érdekeit érvényesíti. A
visszaélések megakadályozására tervezett tilalom életbe léptetése
azonban elfojtaná azokat a szükséges gazdasági döntéseket, amelyek
elengedhetetlenek. Elképzelhető ugyanis olyan eset, amikor üzletileg
fontos lenne az engedélyezés. Kifogásolta azt is, hogy a javaslat
nem ismeri el a szövetkezetet legitim vagyonkezelőnek. Nem csupán a
földvagyon, hanem az annak használata során felhalmozott vagyonról
való rendelkezési jogot is korlátozni akarja. Megítélése szerint a
vezetés illegitimitását bizonyítani kívánó javaslat miatt a tsz-ek
elveszthetik ,,jövőképüket,,. Az erre utaló jelnek minősítette, hogy
a mezőgazdaságban hónapok óta szünetelnek a beruházások.
A szerteágazó vitában az egyetlen módosító indítványt Dávid
Ibolya (MDF) tette. Szerinte a törvényjavaslatot indokolt lenne
kiegészíteni oly módon, hogy a szövetkezet a termőföldet nem
idegenítheti el, nem terhelheti meg, és határozott időre nem adhatja
bérbe. Amennyiben ugyanis a termelőszövetkezet határozott időre adja
bérbe a földeket, és a bérlő szerződésszerűen teljesít, nehéz
felmondani a bérleti megállapodásokat. A határozatlan időre szóló
szerződéskötésnél egyszerűbb a felmondás.
A soros elnök, Vörös Vince ebben a szakaszában vetett véget a
vitának, mivel az általános tárgyaláshoz még számos hozzászóló
jelentkezett, ám az idő előrehaladott. Az ülést berekesztve,
zárszavában utalt arra, hogy az Országgyűlés a jövő héttől kezdődően
már az új tanácskozási rend szerint ülésezik, hétfői munkanapját e
kérdés általános vitájával kezdi meg, amennyiben bizottsági
előkészítése befejeződik.
Az Országgyűlés csütörtöki ülésén több külföldi delegáció is
bepillantott a magyar törvénykezés munkájába. A soros elnökök
köszönthették a páholyban megjelenő Valerio Zanone olasz liberális
párti képviselőt és kíséretét, Christopher Dodd amerikai
demokratapárti szenátort, valamint az Európa Tanács parlamenti
közgyűlésének küldöttségét. (MTI)
1990. május 31., csütörtök 19:32
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|