|
|
|
|
Haraszti Miklós nyilatkozata a sajtóprivatizációt vizsgáló
bizottság üléséről
|
1990. május 30., szerda - Zárt ülést tartott szerdán a
sajtóprivatizációt vizsgáló bizottság, amelyet eredetileg az Axel
Springer-ügy hátterének kivizsgálására javasolt Fodor Tamás (SZDSZ)
képviselő. A múlt pénteki ülés után immár másodszor fordul elő, hogy a
sajtó kizárásával tárgyalnak a nagy nyilvánosságot érintő kérdésről. Mi
történt a bizottság ülésén, és miért nem vehetnek részt az üléseken az
újságírók? Erről nyilatkozott az MTI munkatársának Haraszti Miklós
(SZDSZ), a bizottság tagja:
- Az SZDSZ technikai zavarok miatt nem volt jelen a múlt pénteki ülésen. Most a bizottság a kormánypárti többség öt szavazatával, a Fidesz és az SZDSZ 1-1 szavazata ellenében úgy döntött, hogy a soron következő, hétfői ülés, amelyen az ügyrendet tárgyaljuk meg, ismételten zárt lesz. Vita alakult ki arról - bár ez szintén hétfőn dől el véglegesen - , hogy zárt avagy nyílt legyen-e a bizottság ülésmódja. A kormánypárti többség azt az álláspontot képviseli, hogy fő szabályként zárt legyen. Egyúttal nehezményezte, hogy Bethlen István (MDF) lemondását a bizottsági tagságról a sajtó honnan tudhatta meg, hiszen információk szerint Bethlen István elutasította, hogy nyilatkozzék lemondása hátteréről. Másrészt amellett kardoskodtak, hogy a bizottság érdekét szolgálná, ha az elkövetkezendőkben javarészt csak kommünikét adnának ki az ülésekről. A zárt ülések melletti érvként még az is felvetődött, hogy ,,éppen a sajtó van a vádlottak padján, tehát hogyan lehetne jelen.,,
A vizsgálóbizottság felállítását kezdeményező szabad demokraták sem a zárt ülések előtérbe helyezésével, sem a kommünikékre szorítkozó tájékoztatással nem értenek egyet, mert ez kizárná a kisebbségi vélemények nyilvánosságra kerülését, s azzal fenyeget, hogy a vizsgálóbizottság zárt ajtók mögött működő szavazógépezetté válik. Ráadásul ennek a ,,szavazógépezetnek,, a segítségével olyan szabályt is felállíthat, amelyben megtiltja, hogy a bizottsági tagok nyilatkozzanak a sajtónak. Véleményem szerint ennek következtében tökéletesen ellenőrizhetetlenné válik a bizottság tevékenysége. Az SZDSZ nevében ezért ki kell jelentenem, hogy amennyiben az ügyrend elfogadásakor a bizottság kormánypárti többsége - amely eleve abszolútnak mondható - a zárt ülések munkamódszere mellett dönt, a szabaddemokraták fenntartják annak a jogát, hogy a bizottság eredményes munkavégzésének lehetőségét mérlegelje. (MTI)
1990. május 30., szerda 16:09
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|