|
|
|
|
Magyarország - szovjet csapatkivonás (1. rész)
|
Szántó András, az MTI tudósítója jelenti:
Moszkva, 1990. május 30. szerda (MTI-tud.) - A
Magyarországról távozó szovjet Déli Hadseregcsoport (DHCS) által
hátrahagyott, s eddig szovjet tulajdonban lévő ingatlanok
értékesítésének problémáiról közölt budapesti keltezésű cikket
legújabb számában a Moszkovszkije Novosztyi című hetilap.
Az ingatlanok ügyében komoly érdekellentét van a Szovjetunió és Magyarország között - írja Szvjatoszlav Bulah, felsorolva, milyen ingatlanokról, létesítményekről is van konkrétan szó. Megemlíti, hogy a mostani tárgyalások alapjául szolgáló egykori szerződések lehetőséget adnak eltérő értelmezésre is. (Bulah a helyzet jellemzésére megjegyzi, hogy a korábbi szovjet vezetés a Magyarországon ,,ideiglenesen,, állomásozó csapatok tartózkodási idejét örökkévalónak, de legalábbis meglehetősen hosszú időtartamúnak tekintette.)
A szovjet vezetés a szerző szerint a közelmúltban is követett el komoly hibákat e kérdésben. Így értékeli Bulah azt, hogy előbb aláírták a csapatkivonásról szóló kötelezettségvállalást és a kivonás pontos menetrendjét, s csak utána vetődött föl a szovjet tulajdon sorsának rendezése.
A magyar álláspontot röviden úgy jellemzi az írás, hogy az a DHCS ingatlanainak jogállását nem a kormányközi szerződésekben foglaltaknak, hanem a magyar jogszabályoknak megfelelően akarja értelmezni. Ez az álláspont - írja Bulah - végül is azt jelenti, hogy a magyarok szubjektív ítéletére van bízva, mit tartanak használható ingatlannak, s így nem a tényleges érték a meghatározó.
A cikk szerint vannak olyan esetek, amikor a magyar fél nem hajlandó elismerni egyes ingatlanok használhatóságát, hogy így ingyen jusson hozzájuk, miközben magyar vállalatok a Szovjetuniónál érdeklődnek a szóban forgó ingatlanok megvétele ügyében. Egyfelől elismeri a szerző, hogy az ingatlanok egy része nem felel meg az európai normáknak, másfelől viszont hangsúlyozza, hogy ettől még van értékük az ingatlanoknak.
Ha ezek ingyen vagy nagyon olcsón jutnak magyar tulajdonba, akkor ennek eredményeként kizárólag a szovjet költségvetésből fogják finanszírozni annak az infrastruktúrának, házaknak, iskoláknak, felszereléseknek a felépítését, amelyekre a Magyarországról a Szovjetunióba visszatérőknek van szükségük. (folyt.)
1990. május 30., szerda 10:04
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|