Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › február 16.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER:

Kutrucz Gizella (Világhíradó)

"Engedjétek beszélni Kutruczot - mondja Ember Judit - 1985-ben egy nap alatt felvett és még mindig betiltott videokazettán terjedő filmjének címe. A címszereplő azóta is beszél. Mostanában nem a háborús bűnösök sorsa, hanem a jelenlegi hatalom eredete, működésmódja érdekli igazán. Hiába dolgozott évtizedekig a KB apparátusában az úgynevezett agit.-prop.-osztályon, sok mindenre csak utólag, nyugdíjazása után jött rá. Az utóbbi években a koncepciós perek előkészítéséről és fontos lefolyásáról gyűjtött dokumentumokat és interjúkat. Ezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a leghíresebb ügy, a Rajk-per rendezői között Rákosi és Farkas Mihály után rögtön Kádár János következik a bűnösök sorában, megelőzve még Gerő Ernőt is. Például Farkas és Kádár közösen adta ki az utasítást abban a bizonyos sváb villában, hogy Rajkot meg kell kínozni, miután nem sikerült rábeszélniük az együttműködésre. Kádár felelősségét mindmáig elmosták."

Parlamenti bizottsági ülések (1. rész)

1990. május 29., kedd - Zárt ülést tartott kedden az Országgyűlés Külügyi Bizottsága. A tanácskozásról Bratinka József (MDF) a bizottság tagja tájékoztatta az MTI munkatársát. Elmondta: a testület Magyarország Varsói Szerződésbeli tagságával foglalkozott. Elsősorban katonai szakértőket hallgatott meg arról: milyen katonai kötelezettségeket ró a Magyar Köztársaságra VSZ-tagsága, milyen nehézségeket, illetve zavart okozhat katonai szempontból a kilépés. Lévén, hogy katonai, több ponton pedig titkos tájékoztatásról volt szó, ez indokolta, hogy ezúttal a bizottság üléséről kizárták a nyilvánosságot. A döntés egyébként alapos körültekintést igényel és megköveteli a diplomáciai szabályok betartását is. Az elkövetkező időszakot a véleménycsere jellemzi majd, hiszen az Országgyűlés elvetette e témában a sürgősségi tárgyalást.


Annyi bizonyos, hogy a Külügyi Bizottság szükségesnek tartja egy
parlamenti vegyesbizottság létrehozását, amely a Varsói
Szerződéssel, illetőleg az esetleges kilépéssel vagy az erről
folytatandó tárgyalásokkal összefüggő részletkérdéseket tisztázná
folyamatosan. A képviselő a bizottsági tanácskozásról annyi
konkrétumot árult el, hogy a katonai szakértők szerint sem
lehetetlen Magyarország kilépése a Varsói Szerződésből, sőt,
bizonyos előkészítő munkálatokra is sor került. Katonai szempontból
nincs olyan ok, amely teljes mértékben kizárná a kilépés
lehetőségét.

    A képviselő megítélése szerint általános vélemény, hogy a
VSZ felbomlóban van, az utóbbi időben egyébként is sokat változott -
ezt a katonai szakértők is megerősítették. Általános óhaj
Magyarország kilépése a szervezetből. A bizottság azonban nem
támogat felelőtlen és egyoldalú lépéseket ebben az ügyben. A távlati
cél - a kormányprogrammal összehangban - az lehet, hogy Magyarország
része legyen az egységes európai védelmi rendszernek. Ehhez szükség
van a nemzetközi szerződések, a kétoldalú megállapodások
felülvizsgálatára, a magyar honvédség korszerűsítésével is
összefüggésben nemzetközi jogi garanciák kidolgozására. Erről a
bizottság ajánlást tesz a kormány számára. A testület egyértelmű
állásfoglalása: a kilépésről meg kell kezdeni a tárgyalásokat.

    Az Alkotmányügyi, Törvényelőkészítő és Igazságügyi Bizottság
folytatta hétfőn megkezdett munkáját, ezúttal a szerdai plenáris
ülésre készülve. (folyt. köv.)



1990. május 29., kedd 17:37


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Parlamenti bizottsági ülések (2. rész)


Azokat a sürgősséggel benyújtott indítványokat, törvényjavaslatokat
vitatta meg, amelyeket már a múlt heti plenáris ülésen terveztek
megtárgyalni. A bizottság támogatta a nemzeti és nyelvi kisebbségek
országgyűlési képviseletéről szóló törvény módosítását, amely csupán
arra szorítkozik, hogy a nemzetiségi képviselők parlamenti
megválasztására korábban megszabott 30 napot 60 napra változtatja. A
testület módosításokkal elfogadta a felszámolási eljárásról szóló
jogszabály kiegészítését szorgalmazó javaslatot is. Szakmailag
viszont kifogásolhatónak minősítette az Emberi jogi, Kisebbségi és
Vallásügyi Bizottság indítványát a volt egyházi tulajdonú állami
ingatlanok elidegenítésének tilalmáról. Ezt a tervezetet a jogászok
benyújtott formájában elvetette, minthogy azonban a kérdést
fontosnak tartotta, egy másik törvényjavaslatba - ez átfogóan
korlátozná az állami ingatlanok eladásának lehetőségét - beépítette.

    A bizottságban viszonylag rövid vita zajlott az
alkotmánymódosításról. Ennek alapján várható, hogy a csütörtöki
plenáris ülésen , amikor megkezdődik az alkotmánymódosítás általános
vitája, elsősorban azok a pártok érvelnek a javasolt módosítások
ellen, amelyek nem érintettek az MDF-SZDSZ paktumban. Szinte
bizonyos az is, hogy a Fidesz módosító javaslatokkal áll elő.

    Az Önkormányzati, Közigazgatási, Belbiztonsági és Rendőrségi
Bizottság szintén kedden tartotta meg ülését, mert - mint a
bizottság elnöke erről pénteken értesült - az a feladat várt rá,
hogy meghallgassa Verebélyi Imrét, a Belügyminisztérium leendő
közigazgatási államtitkárát. A meghallgatás rendkívül rövid idő
alatt véget ért, mert a testület nem tartott igényt az államtitkár
szakmai elképzeléseinek kifejtésére, mondván: ezt már korábban
megtette az azóta kinevezett belügyminiszter. Verebélyi Imre tömören
vázolta szakmai pályafutását és szólt arról is: szakemberként kíván
tevékenykedni, ezért felfüggesztette MSZP-tagságát. Elmondta azt is:
az önkormányzati és a helyhatósági választási törvény tervezete
elkészült, szakmailag alaposan megvitatott és előkészített mindkét
tervezet, a Parlamentnek jóformán már csak a politikai döntéseket
kell meghoznia. A képviselők várhatóan e hét végén vagy a jövő hét
elején, a kormány álláspontjával együtt megkapják az anyagot, s ha a
plénum nem június közepén fejezné be ülésszakát - ahogyan ezt az
alkotmány kimondja -, hanem 2-3 héttel később, elegendő idő állna
rendelkezésre megvitatásához. (MTI)



1990. május 29., kedd 17:43


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal


SZER hallgató telefonüzenete:

"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD