|
|
|
|
Kié a föld Magyarországon?
|
--------------------------
München, 1990. május 28. (SZER, Magyar híradó) - Farkas Pál magyarázza el, hogy mi a különbség a kisgazdák és az Agrárszövetség földpolitikája között. Min vitatkoznak - amíg közben nő az agrárolló.
- Mindent meggondolt- és megfontolt-e az új földművelésügyi miniszter Nagy Ferenc József, amikor kialalkította a kormány mezőgazdasági programját - ezt a kérdést vitatták meg a múlt hét végén Debrecenben a Hajdú-Bihar megyei Mezőgazdasági Termelők Szövetségének tanácskozásán.
Állásfoglalásuk csak egy az éles támadások közül, melyek a Független Kisgazdapártnak tulajdonított mezőgazdasági kormányprogramot érték. Holott a programtervezet az MDF-el folytatott kemény egyeztetések során formálódott. A végleges - a kisgazdák által is elfogadható - változat csak a múlt hét elején készült el. Valószínűleg sokkal érzékenyebben érintette a kisgazdákat, akik a program alapelveinek elfogadásától tették függővé részvételüket a kormánykoalícióban, hogy elképzeléseik a parlamentben is a viták kereszttüzébe kerültek.
Az Országgyűlésben is felvetett kérdésre adott válasznak tekinthetők a Magyar Parasztszövetség országos nagygyűlésén vasárnap Orosházán elhangzottak. A felszólalók - köztük két kisgazdapárti miniszter - ismertetik az agrárprogram alaptéziseit, kiemelve a legfontosabb elemeket.
Nagy Ferenc József arról beszélt, hogy - bár a társadalom jogosan türelmetlen - fél évszázad törvénytelenségeit nem lehet elkapkodva, átgondolatlanul orvosolni. (folyt.)
1990. május 28., hétfő
|
Vissza »
|
|
- Kié a föld Magyarországon? - 1. folyt.
|
A Kisgazdapárt földtörvény-tervezete józan paraszti mértéktartást, a termelőszövetkezetek fokozatos és önkéntes átalakítását irányozza elő. A törvény életbe lépésével a termelőszövetkezetek önálló jogi személyként megszünnének létezni, de lehetőség nyílna arra, hogy akár azonnal átalakulhassanak a tulajdonosok és földbérlők önkéntes szövetségévé.
A jól működő nagygazdaságok fennmaradására így adott a lehetőség, hiszen ezek elhamarkodott felszámolása nem is lehet cél, sokkal inkább átalakításuk vállalkozó jellegű társas szövetkezetekké.
De a hajdani jogos tulajdonosoknak és örököseiknek visszajár a föld, melyet a Rákosi-időszakban fizikai, a hatvanas években gazdasági kényszerrel vették el a parasztságtól, ezért gondos előkészítés, a telekkönyvek és a földértékelési rendszer alapos felülvizsgálata után fel kell ajánlani azokat eredeti tulajdonosaiknak. A tulajdonosok persze nem kötelesek visszavenni földjüket vagy művelni azt -, de kötelesek gondoskodni megműveléséről, azaz eladni, vagy bérbe adni, ha maguk nem kívánnak gazdálkodni.
A földtulajdonnal kapcsolatos rehabilitáció első ütemében zárolni kívánják a termelőszövetkezeti földterületek eladását, majd nyáron a tulajdonosi rehabilitációról, őssszel a földtulajdonról terjesztenek be törvénytervezetet az Országgyűlés elé. Ma még nem tudni, hogy a Magyar Parasztszövetség nagygyűlésénak felszólalói elérték-e a céljukat, sikerült-e egyszerre megnyugtatniuk a mezőgazdaságban dolgozókat és a parlamenti pártokat? Hiszen az agrárkérdésben még a Demokrata Fórum és a kisazdák sem tudtak igazán közös nevezőre jutni. Megegyezésük sokkal inkább kényszer, mint belátás következménye. (folyt.)
1990. május 28., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Kié a föld Magyarországon? - 2. folyt.
|
A gazdasági bizottság meghallgatása során éppen az MDF képviselői támadták leghatározottabban az új minisztert - kidolgozatlannak, kiegyensúlyozatlannak, nem elég fokozatosnak nevezve programját. Még keményebben reagált az ellenzék. Az SZDSZ szerint a beterjesztett földtulajdon-koncepció az ősiség elvét túlhangsúlyozva, valójában ellentétes a parasztság valós érdekeivel.
A Fidesz az 1947-es földtulajdon visszaállítására tett javaslatot az egykor államosított egyéb tulajdonok visszaadása nélkül, társadalmilag jogosulatlannak és igazságtalannak minősíti.
Az MSZP szerint a program szép óhajokat sorol fel, de elmulasztja megmutatni az óhajok teljesítéséhez vezető utat.
Az Agrárszövetség debreceni tanácskozásának állásfoglalása ehhez még hozzáteszi: a földtulajdon reformja a tulajdonreform része legyen, de a jóvátátel eszköze. A mezőgazdaság pedig várhatóan egyre keményebb kihívásokkal kerül szembe a kilencvenes években. Belföldön egyre szélesebbre nyílik az agrárolló, nő a különféle mezőgazdasági termékek felvásárlási ára, és a megtermelésükre felhasznált ipari termékek, gépek, anyagok ára között. A különbség 10 százalékos volt, és a piacggazdaság bevezetése, a minőségi követelmények, így a konvertibilis import növekedése miatt feltehetőleg tovább nő.
Külföldön a magyar agrártermékek hosszú távon arra az európai Közös Piacra kerülnek be, ahol az agrár-protekcionizmus általánosan alkalmazott eszköz, miközben itthon éppen a támogatások felszámolása, a reális piaci viszonyok kialakítása a cél. A Kisggazdapárt választási programjára alapozott kormányprogram egyelőre aggályokat kelt bírálóiban: ma még nem látható tisztán, képes lesz-e kezelni a magyar mezőgazdaságot érő kihívásokat. +++
1990. május 28., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|