|
|
|
|
Szimbolikus díszőrség a Wallenberg-szobornál (1. rész)
|
1990. május 28., hétfő - A nemzetiségek, a vallási és
etnikai kisebbségek jogait, kulturális különbözőségeit egy
demokratikus országban tiszteletben kell tartani - ennek a
gondolatnak a jegyében állltak szimbolikus díszőrséget hétfőn Raoul
Wallenberg budai szobránál a magyarországi pártok, egyesületek és a
művészeti élet képviselői. A demonstrációval a szervező Raoul
Wallenberg Egyesület figyelmeztetni kívánta az ország közvéleményét
arra, hogy a demokratikus átalakulás küszöbén semmiképpen nem lehet
tétlenül nézni a kisebbségellenes, agresszív indulatokat, barbár
cselekedeteket, amire az utóbbi hetekben számos intő jel, így Raoul
Wallenberg szobrának meggyalázása utalt.
A Himnusz elhangzását követően Ambrus Péter, a Raoul Wallenberg Egyesület elnökségi tagja üdvözölte a jelképes őrségváltásra összegyűlt, a kisebbségellenes jogtalanság ellen szavát felemelni kívánó sok száz embert. Emlékeztetett arra, hogy az utóbbi időben Európa-szerte és hazánkban is elszabadulóban vannak a kisebbségellenes indulatok, az embertelenség jelei tűnnek fel házak falain, szobrokon és sírokon. Hangsúlyozta: hazánknak - amely most a demokrácia útjára lépett - soha nagyobb szüksége nem volt még arra, hogy a nemzet egységesen lépjen fel az előttünk álló nehéz feladatok megoldásáért. Egyúttal reményét fejezte ki, hogy miként a humanizmus, az embermentés jelképévé vált Wallenberg szobráról a gyűlöletkeltés jelei, ugyanúgy a Magyar Köztársaság állampolgárainak lelkéből is eltűnik majd a gyűlölet.
A rövid beszédet követően egymás után váltották egymást a szobor előtt hazai politikai pártok - a Magyar Demokrata Fórum, a Szabad Demokraták Szövetsége, a Fidesz, a Magyar Szocialista Párt, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Magyar Október Párt -; társadalmi és ifjúsági szervezetek, köztük a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége, a Nácizmus Üldözötteinek Bizottsága, a Demisz, a Magyar Cserkészszövetség; szakmai és egyéb egyesületek, szövetségek - többek között a Történelmi Igazságtétel Bizottság, az Új Márciusi Front, a Baloldali Alternatíva Egyesülés, a Magyar Helsinki Bizottság, a Magyar Színész Kamara, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége, a Nyilvánosság Klub, a Magyar Zsidók Kulturális Egyesülete - képviselői. (folyt. köv.)
1990. május 28., hétfő 19:38
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|