|
|
 |
|
 |
A rossz vezetőket a munkástanácsok váltsák le
|
---------------------------------------------
München, 1990. május 26. (SZER, Világhíradó) - Szekeres László
tudósítása következik:
- Kivételes mozaikképről tisztelgett Lenin, az egykori VIII.
kerületi pártházban azokra, akik az Országos Munkástanács
tárgyalássorozat május 26-iki megbeszélésére összejöttek. Az elnöklő
Rácz Sándor az 1956-os munkástanács elnöke nyitó beszédében
kijelentette: most végre talán beleszólhat a munkás is saját
sorsába, hiszen az össznépi vagyonból sok illeti őket. Elmúlt a
hatalom kiszolgáló, hajbókoló szakszervezetek szerepe, az országba
bejövő tőkével pedig a munkásoknak kellene tárgyalni - de,
elsősorban nem tőkét, hanem munkát kell behozni. Torgyán József
képviselő támogatásáról biztosította a munkástanácsokat és
segítséget ígért székház gondjaik megoldásában is.
Hogy kinek köszönhetik a jelenlegi munkássorsot, az áldatlan
állapotokat kiderült abból a nagy tapsból, amit a komlói bányaüzem
munkástanácsának küldötte kapott mikor feltette és megválaszolta a
kérdést: Ki juttatott ide bennünket? Az a disznó vörös banda.
Még sok az akadály, az egykori hatalmasok megpróbálják
manipulálni a politikai helyzetet és a munkásságot egyaránt - az sok
felszólalásból kiderült.
A "kis Moszkvának" nevezett szónok gúnynevének jogosságára
utalt, az ottani MEZŐGÉP vezetőjének eljárása, viszonya a
törökszentmiklósi gyáregységgel. Az egykor Ford autókat gyártó
üzemet egy gépállomás utódvállalat irányítja: lekopasztotta
technológiai hátterét, elvette művelődési házát és a Rábától
függetlenné váló Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár példáját
követni kivánó üzemet szabályosan zsarolja. Szilágyi András
igazgató, az 1976-os MEZŐGÉP-BMG vitában betöltött egykori
szerepéhez ma is méltóan, a független munkástanács megalakulását
megelőzendően maga hozott létre egyet, vezetőjének önmagát kiáltva
ki, vezetőségét pedig előre kinevezte.
A kohászok egyik képviselője elmondta, hogy a volt párttitkár
náluk 20000 forintot keresett, most szakmai tanácsadóvá mentették át
30000 forintos fizetéssel. Az emberek nem mernek szólni, mert féltik
az állásukat, munkájukat. (folyt.)
1990. május 26., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A rossz vezetőket...- 1. folyt.
|
A hódmezővásárhelyi porcelángyárban a munkástanács
meghírdetett ülésének helyén, hirtelen, addig soha nem tartott szakmai
továbbképzést szervezett az igazgatóság - mesélte Győri Ferenc - de
hozzátette: gyülésüket azért is megtartották az egyik
munkacsarnokban.
A 43 ÁÉV egyik munkástanács vezetője Kurucz Péter, Antall József
kijelentésére hivatkozva kijelentette: ne a kormány csináljon
totális tisztogatást, legyen arra joga a munkástanácsoknak, hogy
leválthassák nem kellő, rossz vezetőiket. Javasolta, hozzon a
parlament munkástanács törvényt, döntésjoggal ruházza fel a
munkásságot saját ügyeiben.
A sok panasz mellett a remény és főleg az akarás, az elszántság
csendült ki az elhangzott beszédekből. Alakulóban van az összefogás
is - talán még eredményes is lesz előbb-utóbb. +++
1990. május 26., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|