|
|
|
|
Az országos munkástanácskozás szerint: lépni kell a
munkanélküliség ellen (1. rész)
|
1990. május 26., szombat - A kormány száznapos türelmi
időszaka alatt a munkásságnak is meg kell szerveznie önmagát, hogy
komoly erőként léphessen fel érdekeinek védelmében. Ezt hangoztatták
a munkástanácsok és munkahelyek küldöttei a szombaton Budapesten
rendezett országos tanácskozásukon, amelyen igyekeztek meghatározni
teendőiket.
Rácz Sándor, a Központi Munkástanács elnöke utalt arra, hogy az előadóterem számos üresen maradt helye is érzékelteti a munkások között manapság eluralkodó közönyt. Emellett azonban - mint mondta - a félelem is tettenérhető abban, hogy sokan tartózkodnak a véleménynyilvánítástól: a munkahelyeken ugyanis még mindig ott vannak az előző rendszert kiszolgáló garnitúra képviselői, akik az utolsó pillanatokat is igyekeznek kihasználni hatalmuk átmentésére.
Áttekintve a közelmúlt eseményeit, reagált az új kormány megalakulására és programjára. Mint mondotta: a munkások között a legnagyobb riadalmat az okozza, hogy az Antall-kormány programjának időbeosztásából adódóan a dolgozóknak - akiknek egyébként kötelessége, hogy akár személyi változásokat követelve is elhárítsanak minden demokráciát gátló tényezőt - még hónapokig, esetleg évekig el kell viselniük a sztálinista maradványokat. Ezért javasolta, hogy kezdjenek tárgyalásokat az új munkaügyi miniszterrel a munkahelyek átszervezési időpontjának előhozásáról. Az idő ellenünk dolgozik - hangoztatta Rácz Sándor -, hisz az átmeneti időben a vezetők épp a munkásság szellemi képviselőit távolíthatják el helyükről.
A munkásság politikai elhelyezkedésének igen gyors változására utalva saját helyzetét hozta példának, aki az ellenzék jobb oldaláról most hirtelen a baloldalra került. Mint mondta: félő, hogy ,,a hatalom ismét a kommunisták markába sodorja a munkásságot,,, oda ahol az elmúlt negyven esztendőben is volt.
A munkástanácskozás résztevői sürgetőnek ítélték egy, a tulajdonviszonyokat tisztázó jogszabály mielőbbi megalkotását, amely valamelyest szabályozná a napjainkban zajló gyár adás-vételeket. Égetőnek tartották a munkásság mihamarabbi szerveződését: amennyiben nem hallatják erőteljesen hangjukat - figyelmeztettek -, pillanatokon belül munkások ezrei kerülnének az utcára. (folyt.köv.)
1990. május 26., szombat 15:23
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az országos munkástanácskozás szerint: lépni kell a
vunkanélküliség ellen (2. rész)
|
A tanácskozáson felszólaló Torgyán József országgyűlési képviselő azzal kezdte mondandóját, hogy a rendszerváltás eddig csupán elméleti szinten érzékelhető. A munkásság helyzetében - véleménye szerint - drámai fordulat következik be: ezrek ,,perspektívája,, lesz az, hogy az utcára kerülnek. Ennek megakadályozására egyetlen lehetőség a munkásság szervezése, a munkástanácsok fellépése.
Dénes János országgyűlési képviselő a munkástanácsok mozgalmáról szólva kiemelte: a történelemben mindig a gazdasági és társadalmi ellehetetlenülés hozta létre a munkások tanácsait. Pillanatnyilag, mint mondta, a munkástanácsok elhibázott változatai működnek. A testületek akkor találják meg helyüket, ha képesek lesznek elősegíteni, hogy a munkahelyeken dolgozók választhassák meg vezetőiket. (MTI)
1990. május 26., szombat 15:25
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|