|
|
 |
|
 |
Életrajzok (3. rész)
|
Nagy Ferenc földművelésügyi miniszter
-------------------------------------
1923-ban született, a Baranya megyei Kisharsányban. Kálvinista
református családból származik, szülei 42 hold földön gazdálkodtak.
1962-ben a Szentlőrinci Mezőgazdasági Technikumban érettségizett,
majd 1962-67-ig a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem levelező
tagozatára járt, ahol agrármérnöki diplomát szerzett. Közben
1942-ben Pécsett Népfőiskolát, 1946-47-ben Ezüstkalászos tanfolyamot
végzett.
Ezt követően a vasútnál dolgozott, majd a tsz-szervezéskor,
1959-ben a Kisharsányi Tsz elnökévé választották. 1963-tól 1980-ig
termelésirányító, illetve 1970-1974-ben ismét tsz-elnök volt.
1983-ban az egyesült Siklósi Tsz háztáji megbízottjaként ment
nyugdíjba. 1983-ban TOT Emlékérmet kapott.
1972-74-ig a TESZÖV Közgazdasági Bizottságának elnöke, s
ugyanezen idő alatt a Kertészeti Bizottság tagja volt. Tagja több
szakmai és érdekvédelmi szervezetnek. 30 éve presbiter, zsinati
póttag.
A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Pártnak 1937-től
tagja, ismételten 1989-ben kapcsolódott be a párt munkájába. Az
1990. április 29-i nagyválasztmány a párt elnökévé választotta.
Nős, három gyermeke és hét unokája van.
x x x
Dr. Für Lajos honvédelmi miniszter
----------------------------------
A Vas megyei Egyházasrádócon, parasztcsaládban született
1930-ban. Egy úgynevezett falusi tehetségmentő akció keretében a
csurgói református gimnáziumba került, ahol 1949-ben érettségizett.
1954-ben a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen kitüntetéses
történelemszakos tanári oklevelet szerzett. Ugyanitt tanársegédként
dolgozott 1956-ig. A forradalomban vállalt szerepe miatt a szovjet
csapatok letartóztatták és rövid időre internálták. Szabadulása után
1957 elején Franciaországba menekült, három hónap múlva visszatért.
Egy évi állásnélküliség után könyvtári alkalmazottként,
rakodómunkásként, majd a dabasi és a pestújhelyi általános
iskolákban történelemtanárként dolgozott. 1964-ben a Magyar
Mezőgazdasági Múzeumba került, ahol különböző beosztásokban
agrártörténeti kutatómunkát végzett. 1987 óta az ELTE Középkori és
Újkori Magyar Története Tanszékén oktat egyetemi docensként.
(folyt.köv.)
1990. május 23., szerda 11:53
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|