Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › február 16.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER:

Kutrucz Gizella (Világhíradó)

"Engedjétek beszélni Kutruczot - mondja Ember Judit - 1985-ben egy nap alatt felvett és még mindig betiltott videokazettán terjedő filmjének címe. A címszereplő azóta is beszél. Mostanában nem a háborús bűnösök sorsa, hanem a jelenlegi hatalom eredete, működésmódja érdekli igazán. Hiába dolgozott évtizedekig a KB apparátusában az úgynevezett agit.-prop.-osztályon, sok mindenre csak utólag, nyugdíjazása után jött rá. Az utóbbi években a koncepciós perek előkészítéséről és fontos lefolyásáról gyűjtött dokumentumokat és interjúkat. Ezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a leghíresebb ügy, a Rajk-per rendezői között Rákosi és Farkas Mihály után rögtön Kádár János következik a bűnösök sorában, megelőzve még Gerő Ernőt is. Például Farkas és Kádár közösen adta ki az utasítást abban a bizonyos sváb villában, hogy Rajkot meg kell kínozni, miután nem sikerült rábeszélniük az együttműködésre. Kádár felelősségét mindmáig elmosták."

Négy párt véleménye az MDF-SZDSZ megállapodásról (1. rész)

1990. május 2., szerda - Az MTI munkatársa megkérdezte a Független Kisgazdapárt, a Magyar Szocialista Párt, a Fiatal Demokraták Szövetsége és a Kereszténydemokrata Néppárt parlamenti frakciójának vezetőit: mi a véleményük az MDF-SZDSZ megállapodásról.


Torgyán József (FKGP): - A Független Kisgazdapárt egyetért Göncz
Árpád és Szabad György megválasztásával, különös tekintettel arra,
hogy Göncz Árpád a negyvenes években vezető funkciót töltött be a
Kisgazdapártban. Az MDF-SZDSZ megállapodás megkötésének módszere
azonban elfogadhatatlan, hiszen a Parlamentben hat párt van, s nem
kettő, ráadásul a Kisgazdapárt az MDF potenciális koalíciós partnere
- mondotta. Hozzátette, hogy a megállapodás közjogi részeit illetően
igen komoly aggálya van, amellyel kapcsolatban a pártnak ki kell
dolgoznia részletes állásfoglalását, mert a javasolt alkotmányjogi
módosítások alapvetően megváltoztathatják az ország jövőjét.

    Pozsgay Imre (MSZP): - A megállapodás beletartozik a parlamenti
szabályok világába, a parlamentáris normákba nem ütközik, ezért az
MDF és az SZDSZ természetes joga ilyen szövetség megkötése. A
Szocialista pártnak is az a kívánsága, hogy az ország kormányozható
legyen, ezért elfogadja azt az alapelvet, hogy megfelelő többség
jöjjön létre a kormányzáshoz szükséges törvények meghozatalakor.
Ugyanakkor az is természetes, hogy egy demokratikus parlamentben
demokratikus legyen a kormányzás módja is, vagyis a képviselők
hatékony ellenőrzést gyakorolhassanak a kormány munkája fölött. S az
is nagyon fontos, hogy ha olyan törvényeket terjesztenek be, amelyek
eltérnek a Szocialista Párt programjától, céljától, akkor a
legnagyobb nyilvánosság előtt legyen lehetőség azokat elutasítani.

    Orbán Viktor (Fidesz): - A megállapodás nagyon hosszú, és számos
kérdést érint, ezért azt alaposan tanulmányozni kell, de annak fő
vonalaival a Fidesz egyetért. Ugyanakkor vannak fenntartásaink is,
amelyeket a szakértői vitákon terjesztünk majd elő. Orbán Viktor
elmondta: ha az ellenzék komolyan gondolja, hogy a kormánynak meg
kell adni a lehetőséget a gazdaság talpra állításához, akkor
szükséges a kétharmados jóváhagyást igénylő törvények számának
csökkentése. Azon azonban lehet vitatkozni, hogy mely törvényeket
kell a jövőben 66 százalékos többséggel meghozni, s melyeknél lesz
elég az egyszerű többség. A Fidesz azzal nem ért egyet, hogy az
MDF-SZDSZ megállapodás értelmében kiterjesztenék a köztársasági
elnök jogkörét. Véleménye szerint inkább jogkörszűkítésre lenne
szükség. (folyt. köv.)



1990. május 2., szerda 15:23


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Négy párt véleménye az MDF-SZDSZ megállapodásról (2. rész)


Füzessy Tibor (KDNP): - A Parlament eredményes működése
érdekében sok helyen valóban szükség van a kétharmados szabály
eltörlésére. Vannak viszont olyan részletei a megállapodásnak,
amelyeket a továbbiak során még alaposan tanulmányozni kell. A
pártnak első olvasatban fenntartása van azzal kapcsolatban, hogy a
megállapodás értelmében a köztársasági elnököt nem a nép, hanem a
Parlament választaná meg. A frakcióvezető emlékeztetett arra: a
Kereszténydemokrata Néppárt ebben a kérdésben történelmi
hagyományaiból indul ki, mégpedig abból, hogy az elnök közvetlen
megválasztásának módját támogatja. Ez történt már az 1945-ös
Parlamentben is, amelyet az 1946. évi I. törvény ki is mondott. Mint
mondta, pártja az Ellenzéki Kerekasztalban, illetve a háromoldalú
tárgyalásokon következetesen azt az elvet képviselte: középerős vagy
erős jogkörű köztársasági elnök esetében a helyes megoldás, hogy
személye a széles tömegek megegyezésén alapuljon. (MTI)



1990. május 2., szerda 15:26


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal


SZER hallgató telefonüzenete:

"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD