|
|
|
|
Megszületett a megállapodás az országgyűlés alakuló üléséről (1.
rész)
|
1990. április 28., szombat - Csaknem három hetes egyeztető
munka után szombaton megszületett a megállapodás a parlamenti pártok
képviselői és a független képviselők megbízottja között az
Országgyűlés alakuló üléséről. A dokumentumban a legapróbb
részletekig rögzítették a május 2-án kezdődő ülés kereteit: az
országgyűlési tisztségviselők megválasztásának módját, a parlamenti
állandó és különbizottságok számát és összetételét. A megállapodást
a Magyar Demokrata Fórum részéről Antall József, a Szabad Demokraták
Szövetsége részéről Tölgyessy Péter, a Független Kisgazda-,
Földmunkás- és Polgári Párt részéről Torgyán József, a Magyar
Szocialista Párt nevében - Pozsgay Imre távollétében - Gál Zoltán, a
Fiatal Demokraták Szövetsége részéről Orbán Viktor, a
Kereszténydemokrata Néppárt nevében Füzessy Tibor és a független
képviselők megbízottja, Fodor István írta alá.
A végső formába öntött dokumentum lényegében szentesítette a szakértői tárgyalásokon, illetve a frakcióvezetők megbeszélésén született megállapodásokat. Eszerint az országgyűlés elnökének személyére - aki ideiglenesen ellátja a köztársasági elnöki feladatokat - a legtöbb mandátumot kapott parlamenti párt, a Magyar Demokrata Fórum tesz javaslatot. Az aláíró felek javasolják, hogy az országgyűlés három alelnököt válasszon. Személyükre - a pártok parlamenti súlyának megfelelően - az SZDSZ, az FKgP és a Magyar Szocialista Párt tesz javaslatot. Az országgyűlés elnökének feladatait - amíg a megválasztott elnök a köztársasági elnök jogkört gyakorolja - az Országgyűlés által kijelölt alelnök megbízott házelnökként látja el. Személyére az SZDSZ tesz javaslatot. Pártközi megállapodás alapján két párt egymás javára javaslattételi jogáról lemondhat, ez azonban más párt javaslattételi lehetőségét nem sértheti. Az aláírók javasolják, hogy az országgyűlés nyolc jegyzőt válasszon. Közülük két-két jegyzőt a Fidesz, és a Kereszténydemokrata Néppárt ajánlhat, a fennmaradó négy helyre megválasztandó személyekre pedig a többi párt tesz javaslatot.
Már korábban nyilvánosságot kapott az is, hogy az új Országgyűlés tíz állandó és öt különbizottságot alakít. Az alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi; a gazdasági; a szociális és egészségügyi; a kulturális, oktatási, tudományos, sport-, televízió- és sajtó-bizottságot MDF-es képviselő vezeti. (folyt. köv.)
1990. április 28., szombat 13:41
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Megszületett a megállapodás az országgyűlés alakuló üléséről (2.
rész)
|
Az önkormányzati, közigazgatási, belbiztonsági és rendőrségi, valamint a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság elnökére az SZDSZ tehet javaslatot. A külügyi bizottságot MSZP-s, a honvédelmit FKgP-s, a környezetvédelmit KDNP-s, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságot pedig Fidesz-es képviselő vezetheti. Az állandó bizottságok 23-25 tagúak lesznek. A független képviselők egy-egy megbízottja négy, általuk választott állandó bizottság munkájában teljes jogú tagként vehet részt.
A különbizottságok közül a házbizottságot az Országgyűlés elnöke vezeti. Az ügyrendi bizottság élén MDF-es, a választási és mandátumvizsgáló bizottság élén MSZP-s, a mentelmi és összeférhetetlenségi bizottság élén FKgP-s képviselő áll majd. A nemzetbiztonsági bizottságnak SZDSZ-es elnöke lesz.
Az aláíró felek egyetértettek abban, hogy a képviselők tiszteletdíjának, költségtérítésének és kedvezményeinek ideiglenes szabályairól az alakuló ülés második napján határozatban döntsön az Országgyűlés. Javasolják, hogy az Országgyűlés tűzze napirendjére az 1956. évi októberi forradalom és szabadságharc jelentőségének törvénybe iktatásáról szóló törvényjavaslatot. Egyetértettek abban, hogy a személyi javaslatokat az Országgyűlés korelnöke - illetve megválasztott elnöke - a parlamenti pártcsoportok és a független képviselők egyeztetett javaslataként terjessze elő szavazásra. A felek kötelezettséget vállaltak arra, hogy képviselőcsoportjukon belül, illetve a független képviselők körében elősegítik a megállapodásban rögzítettek elfogadását. Arra törekednek, hogy az Országgyűlés tisztségviselőinek megválasztása is járuljon hozzá a parlament érdemi munkájának haladéktalan, akadályoktól mentes megkezdéséhez.
A szombati - utolsó - előkészítő megbeszélésen a pártok képviselői megállapodtak abban is, hogy az Európa Tanács parlamenti közgyűlésére hattagú magyar küldöttség utazik. Egyetértettek Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök javaslatával: az Országgyűlés szándéknyilatkozatban rögzítse, hogy Magyarország minél előbb az Európa Tanács teljes jogú tagjává kíván válni. A pártok képviselői méltányolták a független képviselők megbízottjának kérését: Király Béla, a honvédelmi bizottság egyik vezetőjeként részt vehet a testület munkájában. Ily módon e bizottságnak kivételesen három alelnöke lesz. (MTI)
1990. április 28., szombat 13:43
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|