Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › február 16.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER:

Kutrucz Gizella (Világhíradó)

"Engedjétek beszélni Kutruczot - mondja Ember Judit - 1985-ben egy nap alatt felvett és még mindig betiltott videokazettán terjedő filmjének címe. A címszereplő azóta is beszél. Mostanában nem a háborús bűnösök sorsa, hanem a jelenlegi hatalom eredete, működésmódja érdekli igazán. Hiába dolgozott évtizedekig a KB apparátusában az úgynevezett agit.-prop.-osztályon, sok mindenre csak utólag, nyugdíjazása után jött rá. Az utóbbi években a koncepciós perek előkészítéséről és fontos lefolyásáról gyűjtött dokumentumokat és interjúkat. Ezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a leghíresebb ügy, a Rajk-per rendezői között Rákosi és Farkas Mihály után rögtön Kádár János következik a bűnösök sorában, megelőzve még Gerő Ernőt is. Például Farkas és Kádár közösen adta ki az utasítást abban a bizonyos sváb villában, hogy Rajkot meg kell kínozni, miután nem sikerült rábeszélniük az együttműködésre. Kádár felelősségét mindmáig elmosták."

Alakulóban a Budapesti Értéktőzsde


Budapest, 1990. április 24., kedd - A Budapesti Értéktőzsde
jogelődjének számító Értékpapír Kereskedelmi Megállapodást 1987
decemberében írta alá 22 bank és pénzintézet. Ma a tagok száma 28.

    1988 januárjától indították meg a tőzsdenapokat, amelyeket ma
már hetente háromszor tartanak a Váci utcai Nemzetközi Kereskedelmi
Központban. A kereskedés több száz kötvénnyel és egy tucat
részvénnyel történik.

    A tőzsdei forgalom értéke és az üzletkötések száma ma még
alacsony, bár a forgalom a múlt év őszétől megtöbbszöröződött. Az
Értékpapír- és Tőzsde Törvényt 1990 januárjában fogadta el a
parlament, és az márciusban lépett hatályba. Ez a törvény
rendelkezik a magyarországi tőzsdealapítás keretfeltételeiről.
Eszerint minimálisan 15 értékpapír-kereskedő cég 150 millió forint
alapítói vagyon biztosításával megalapíthatja az Értéktőzsdét,
amihez a Minisztertanács jóváhagyása szükséges.

    A szakértők szerint a Magyarországon jelenleg kibontakozó
gazdasági folyamatok, a parlamenti választások után várhatóan
bekövetkező politikai stabilizáció, a privatizáció beindulása, a
külföldi működő tőke szélesebb körű bevonása, továbbá az elmúlt
években kibontakozó tőkepiaci folyamatok kellő alapul szolgálhatnak
a Budapesti Értéktőzsde megalakulásához.

    A Budapesti Értéktőzsde alapításában érdekelt bankok és
kereskedőcégek úgy vélik, hogy a 42 évi szünet után megalakuló
értéktőzsde elősegíti majd a privatizáció tényleges végrehajtását, a
hatékony tőkeáramlást, a magyar értékpapírpiac bővülését és
egységesülését, a nemzetközi tőkepiacokhoz való kapcsolódást, a
befektetői bizalom kialakulását, ill. helyreállítását, a nyilvános
és ellenőrzött piaci mechanizmusok létrejöttét.

    A Budapesti Értéktőzsde 1990. június 21-iki hivatalos
megalakulása elsősorban jogi jelentőségű lépés a magyar értéktőzsde
létrejöttének többéves folyamatában. Ez alkalommal kerül sor a
tőzsdei alapszabály, valamint a tőzsdére vonatkozó különböző
rendszerek elfogadására. A tőzsde végleges nagyterme a Budapest bank
Vörösmarty téri épületének földszinti, jelenleg üresen álló
márványtermében lesz, amelyet a magyar állam ad át a tőzsde
használatába. E helyiség tőzsdeteremmé való átalakítása
megkezdődött, átadásáig azonban továbbra is a Nemzetközi
Kereskeddelmi Központ I. emeletén lévő teremben folyik a tőzsdei
kereskedés. (MTI-Tőzsdei Hírszolgálat)

(folyt. köv.)



1990. április 24., kedd 16:06


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Alakulóban a Budapesti Értéktőzsde - 2


Budapest, 1990. április 24., kedd - A magyar részvénytársaságok
hivatalos tőzsdei bevezetése, jegyzése elkezdődött és a június
21-iki alakulásra várhatóan öt magyar vállalat részvényeit
listázzák; köztük van a Skála, a Budapest Bank és az IBUSZ is.

    A Budapesti Értéktőzsde alapítóinak eltökélt szándéka, hogy a
tőzsdén olyan tisztességes szabályok, üzleti szokások jöjjenek
létre, hogy a tőzsde működésével hozzájárulhasson a születőben lévő
magyar piacgazdaság korrekt, a befektetői bizalomra épülő
mechanizmusának kialakulásához, a belföldi piac kiépüléséhez.
(MTI-Tőzsdei hírszolgálat)



1990. április 24., kedd 16:08


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal


SZER hallgató telefonüzenete:

"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD