|
|
 |
|
 |
Szakértői szinten folytatódtak az országgyűlési előkészületek
(2. rész)
|
A szakértők végül is megegyeztek abban, hogy az elnöki
pulpitustól jobbról kezdődően a következő lesz az ,,ültetési rend,,:
KDNP-MDF-FKgP-SZDSZ-Fidesz-MSZP-független képviselők, illetve a
jövőben megválasztandó nemzetiségi, etnikai kisebbségek képviselői.
A pártok szakértői ezt követően döntöttek arról, hogy az
Országgyűlés alakuló ülése az elnök mellett három alelnököt és hat
jegyzőt válasszon. A parlament elnökét a legerősebb párt adja, s
konszenzus jött létre az alelnök-állítás sorrendjét illetően is: a
tisztségeket többségi elv alapján, a pártok erősorrendje döntse el.
Az MDF, az FKgP és a KDNP javasolta azt is, hogy az erősorrendtől a
pártok megegyezéssel eltérhessenek más pártok pozíciójának érintése
nélkül, ezt a megoldást azonban az SZDSZ képviselője kategorikusan
elutasította, a Fidesz megbízottja pedig azt javasolta, hogy a
pártvezetők csütörtöki tanácskozásukon vitassák meg ezt a kérdést. A
hat jegyzőt illetően csaknem egyetértés alakult ki abban, hogy a
paritás elve alapján minden párt állítson egy jelöltet, a Fidesz
képviselője azonban ragaszkodott a korábbi tanácskozáson elfogadott
megállapodáshoz: az akkor még négy jegyzőben gondolkodó pártok
képviselői két helyet juttattak volna a Fidesznek.
Az Országgyűlés állandó bizottságainak felállításában, számuk
meghatározásában nem született megállapodás. Annyi bizonyos csupán,
hogy a Házszabály szerint kötelező felállítani a
törvényelőkészítéssel, a költségvetéssel, a honvédelemmel, illetve a
mentelmi és az összeférhetetlenségi ügyekkel foglalkozó bizottságot.
Az SZDSZ képviselője célszerűnek tartotta, hogy a belbiztonsági
kérdésekkel foglalkozó, illetve a Házszabályokat előkészítő
bizottságot szintén hozzák létre az alakuló ülés első napján. A
konzultáció résztvevői úgy döntöttek, hogy e kérdésről, illetve a
bizottságok létszámának felső határáról április 26-án ismét
tanácskoznak. Az MDF 10 állandó bizottságot képzel el, az SZDSZ hat
bizottság létrehozásában gondolkodik. Április 26-án részletekbe
menően foglalkoznak majd a képviselők tiszteletdíjának,
költségtérítésének és kedvezményeinek ideiglenes szabályozásával is.
A résztvevők kifejezték reményüket, hogy e kérdésben az
alkotmányerejű törvény egy hónapon belül, de legkésőbb május végéig
megszületik. (MTI)
1990. április 18., szerda 21:20
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|