|
|
 |
|
 |
NSZK: újságcikk Magyarországról (1.rész)
|
Flesch István, az MTI tudósítója jelenti:
Bonn, 1990. április 17. kedd (MTI-tud) - ,,A magyar
választók a választásokon nem utolsósorban azzal bizonyították be
politikai érettségüket, hogy egynémely kiváltképp hangos vagy
máskülönben szélsőséges egyéni jelöltet megbuktattak a választási
körzetekben,, - olvasható a Frankfurter Allgemeine Zeitung című
napilap budapesti keltezésű keddi cikkének bevezetőjében.
- A szabad demokraták közül az Erdélyből származó Tamás Gáspár
Miklós kapott ilyen emlékeztetőt, a független kisgazdáktól Torgyán
József és a demokrata fórumból Csurka István, az egyébiránt népszerű
író, aki olyan nyilatkozatokat tett, amelyeket túl nacionalistának
éreztek, és amelyek zavarba hozták a Fórumot - írja a tekintélyes
konzervatív újság ,,Budapesti buktatók,, főcím és ,,A demokratikus
választások után még egynémely stílusváltoztatás szükségeltetik,,
alcím alatt megjelent tudósításában.
- Kérdések merülnek fel a valószínű miniszterelnök, Antall
József személye kapcsán is. Úgy látszik, hogy az 58 éves történész,
a Semmelweis Múzeum eddigi igazgatója meg van győződve arról, hogy
elhivatott tisztére. Ám a politikai vitákra valamelyest jobban fel
kell vérteznie magát. Még mielőtt ugyanis átvette volna hivatalát,
tengelyt akasztott külföldi tévéállomásokkal és újságokkal, s ennek
során olyan hangok hallatszottak, amelyek akár egy kommunista
rendszertől is származhattak volna. Aki mindig úgy érzi, hogy
,,félreértették,, , vagy szavait helytelenül adták vissza, annak el
kell gondolkodnia azon, vajon elég világosan fejezi-e ki magát - így
a Frankfurter Allgemeine.
Az írás szerzője a továbbiakban tanácsokat ad más
vonatkozásokban is. Kifejti: ,,Úgy tűnik, az úgynevezett nemzeti
kérdésekben kiváltképp parancsoló az óvatosság. Románokkal és
szlovákokkal sem eleve eldöntött álláspontról kiindulva, sem pedig
sértettség érzésétől indíttatva nem lehet építő módon szót váltani.
Budapesten lassan utat tör az a felismerés, hogy Magyarország
Romániával szemben talán túlságosan sürgette bizonyos nemzetiségi
problémák azonnali megoldását, ahelyett, hogy megvárták volna a
május 20-ikai romániai választásokat.,, (folyt.)
1990. április 17., kedd 17:47
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|