|
|
 |
|
 |
Pro Renovanda Cultura Hungariae: alapítványrendszer az oktatás,
a művészetek, a közművelődés megújítására (1. rész)
|
1990. április 3., kedd - Pro Renovanda Cultura Hungariae
elnevezésssel 36 szakalapítványból álló alapítványrendszert hívott
életre a művelődési kormányzat. Az oktatás, a kutatás és a
művészetek különböző ágainak támogatására, a közművelődés
megújítására, valamint a környezetvédelmi szemlélet kialakítására
hivatott, 1,1 milliárd forint tőkéjű rendszer létrehozását Glatz
Ferenc művelődési miniszter kedden a minisztériumban jelentette be
az újságíróknak.
Glatz Ferenc - utalva arra, hogy feltehetőleg utolsó alkalommal
tart tárcavezetőként a minisztériumban sajtótájékoztatót -
visszatekintett az elmúlt évi tevékenységükre, amikoris a
minisztérium kialakította új kultúrpolitikai porgramjának
alapelveit. Célul tűzték ki, hogy az állam adja fel ellenőrző
szerepét a kultúra területén is. Elképzelésük volt továbbá, hogy
kialakítják a kultúra menedzselésnek új formáit, lehetőséget adva az
egyéni képességek mind jobb kibontakoztatásához. Mindezt
pályázatrendszerrel akarták megvalósítani, amelyben megfelelően
biztosíthatják a nyilvánosságot, a mindenki számára való
hozzáférhetőséget, az odaítélt összegek nyomonkövethetőségét, s -
független kuratóriumok felállításával - az értékelésbe, elosztásba
mindinkább bevonhatják a társadalmat is. E célok érdekében
mozgósították a minisztérium rendelkezésére álló alapokat és
összegeket, s az eddig is rendelkezésre álló pénz szétosztási
módszerét megváltoztatva létrehozták az alapítványrendszert.
Az alapítványrendszert kuratórium irányítja, amelynek tagjai:
Csoóri Sándor, Csurgay Árpád, Enyedi György, Glatz Ferenc, Király
TIbor, Konrád György, Kosáry Domokos, Szentágothai János, Tigyi
József; elnöki teendőit Glatz Ferenc látja el. A Kuratórium - amely
már megalakult - az első félév végén az elnököt tagjai közül
választja meg. Emellett - várhatóan április folyamán - valamennyi
részalapítvány saját kuratóriumot hoz létre, amelyek a továbbiakban
önállóan működnek; az alapítványok nyitottak, támogathatóak.
Várhatóan májusban hirdetik meg a pályázatokat, aemlyeken egyének,
intézmények, adott munkára alakult team-ek egyaránt részt vehetnek.
(folyt.köv.)
1990. április 3., kedd 16:58
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|