|
|
|
|
Petru Dumitriu - az erdélyi magyarokról
|
---------------------------------------
München, 1990. március 30. (SZER, Világhíradó) - Petru Dumitriu román írónak a párizsi Le Mondeban megjelent szenvedélyes írását Albert Pál ismerteti:
- Apám román volt, anyám erdélyi magyar. Amikor egymásra találtak, egyik sem beszélte a másiknak anyanyelvét - franciául szerették egymást" - ezzel a személyes vallomással kezdi "Erőt venni a barbárságon" című, szenvedően becsületes és nyíltszívű, nyílt levelét a párizsi Le Monde-ban, a francia földön élő román író, Petru Dumitriu, majd - a személyesből, a múltból a drámai jelenre térve - így folytatja: - Tapasztalatból tudom, hogy a románok és a magyarok között a barátság, a gyengédség, a szerelem létezhet.
Ősi ellenség volna ez a két nemzet? Ha úgy, akkor, mint a franciák és az angolok, a franciák és a németek? De hát a franciák, az angolok, a németek most éppen azt bizonyítják, hogy nincs olyan ősi ellenségeskedés, amit ne lehetne meghaladni. Ha pedig van, annak neve barbárság és ezen erőt kell venni.
A marosvásárhelyi gyilkos utcai jelentek, a Sütő András ellen elkövetett vad erőszak ezért tölti el borzadállyal Petru Dumitriut, aki egyenesen Sütő Andráshoz fordul most: - Több mint 30 évvel ezelőtt az Írószövetségben ismerkedtünk meg - írja és ha ma nem akadna más román író, akkor nekem kell kifejeznem rokonszenvemet és sajnálkozásomat.
Kedves Sütő András Én szégyenkezem azért, amit magukat románnak mondó emberek Önnel szemben elkövettek. Bocsásson meg nekünk, mindazoknak a románoknak, akik egy magyar honfitárssal szemben soha nem akarnának ilyen barbár tettet elkövetni. Jöjjön el a nap, amikor újra találkozhatunk, és legalább mi ketten békecsókot válthatunk. (folyt.)
1990. március 30., péntek
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|