|
|
|
|
Marosvásárhely - nyugatnémet sajtóvisszhang (1.rész)
|
Flesch István, az MTI tudósítója jelenti:
Bonn, 1990. március 22. csütörtök (MTI-tud) - Az NSZK
sajtóje zömmel első oldalas jelentésekben írja le román
nacionalisták Marosvásárhelyen rendezett kilengéseit. A Süddeutsche
Zeitung című napilap ,,Helyi polgárháború,, című, belgrádi keltezésű
tudósításában megállapítja: egyértelmű, hogy a viszály csóváját a
román fél gyújtotta meg, százával, teherautókon küldték a városba a
Romániai Magyar Demokrata Szövetség székházának feldúlására az
ultranacionalista Vatra Romaneasca embereit. A következmény:
egyfajta helyi polgárháború.
Az újság kiváltképp tragikusnak tartja Sütő András személyében egy olyan írónak a súlyos bántalmazását, aki mindig is a megbékélésért állt ki. Ő volt az, aki már a Ceausescu-önkényuralom bukásának másnapján Marosvásárhely piacterén román értelmiségiekkel együtt az új demokrácia szellemében szállt síkra a román-magyar barátságért. A liberális müncheni újság kidomborítja: nemcsak a Budapesthez fűződő kapcsolatok szempontjából lesz döntő fontosságú Románia forradalom utáni vezetése számára, hogy beváltja-e ígéretét a magyarok egyenjogúságának szavatolására vonatkozóan. Követendő kisebbségi politikája lesz majd annak is a fokmérője, hogy külföldön mindenütt miképpen értékelik is az ,,új demokratikus rendet,, Romániában.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung emlékeztet: annak idején Kádár János magyar pártvezető csak ritkán tette szóvá a román pártvezetéssel folytatott megbeszélései során a magyarokkal való bánásmódot. A magyarországi demokratikus áttörés ezen gyorsan változtatott. A magyarok most már egyre hangosabban panaszolták fel sérelmeiket, s Budapestről mind erőteljesebb támogatásban részesültek. Miután Ceausescut elsöpörték, az ellentétek lángja óhatatlanul magasba csapott: az, hogy Marosvásárhelyen a kölcsönös harag viharában ütőszerszámoktól hatan vesztették életüket, valószínűleg csak a kezdet. A Lengyelország és a Balkán között elterülő területen nagy a felhalmozódott nemzeti kisebbségi gyújtóanyag és kevés a megértés a kisebbségi jogok iránt. Még senki nem tudta megmondani, hogy e rossz arány láttán miként alakítható ki majd az üdvös együttműködés az oly sokat emlegetett közös európai házban. Ehelyett a tervezők inkább a hamis ágyak alatt keresgélik a tolvajokat - rendszerint német ágyak alatt... - így a tekintélyes frankfurti lap. (folyt.)
1990. március 22., csütörtök 15:56
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|