|
|
|
|
Kárpátaljai magyarok nyilatkozata (1. rész)
(OS)
|
1990. március 22., csütörtök - A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Budapesten tartózkodó vezetőségi tagjai az alábbi nyilatkozat közzétételére kérték az OS-t.
Kárpátalja magyar lakosságát mélységes aggodalommal és felháborodással tölti el mindaz, ami az elmúlt napokban Romániában különösen Marosvásárhelyen történt és történik. A szélsőséges román nacionalista elemek és az őket képviselő Vatra Romaneasca szervezet akciókat készített elő a magyar lakosság március 15-i békés megmozdulásai ellen. Marosvásárhelyen március 20-án magyarellenes pogromok során 6 embert meggyilkoltak, 300-ra tehető a sebesültek száma, 40-ük állapota súlyos. Ez utóbbiak közt van az Európa-szerte ismert író, Sütő András... Holott épp ő volt az, aki egész életművével a magyar-román közeledést szolgálta, a romániai vezetést sosem tévesztette össze a román néppel... Arra szólította fel honfitársait, hogy a könyv és a gyertya, a józan ész és a hit fegyverét állítsák szembe az erőszakkal.
Hasonló felháborodást kelt Kárpátalja magyar lakossága körében az a tény, hogy a Szovjetunió hivatalos körei ezúttal sem ítélik el az igazságtalanság, az embertelenség egyértelmű megnyilvánulásait. Ellenkezőleg, az ország hivatalos hírközlő szerve, a TASZSZ március 20-i közleménye az erdélyi magyar lakosság jogos követeléseit bélyegzi szélsőségeseknek, a március 15-i megmozdulásokat nacionalistáknak.
A fentiek ismeretében, a Szovjetunióban élő magyar lakosság legnagyobb érdekképviseleti szervezete, a Kárpátaljai Magyar Kultúrális Szövetség az alábbiak kinyilvánítását tartja szükségesnek:
- a leghatározottabban elítéljük a Romániában garázdálkodó fajgyűlölő bandák gaztetteit;
- követeljük, hogy a hivatalos román vezetés garantálja a nemzetiségi jogaiért síkra szálló magyarok biztonságát; számolja fel a Vatra Romaneasca fasiszta szervezetet; a terrorakciók szervezőinek felelősségre vonásával és a rájuk kiszabható legsúlyosabb ítélettel statuáljon példát, vegye elejét a további erőszaknak;
- követeljük, hogy a Szovjetunió hivatalos körei ítéljék el a román szélsőséges erők cselekedeteit; kérjék a rend helyreállítását román partnereiktől; nyílvánítsák ki együttérzésüket a magyar áldozatok iránt;
- kérjük az ENSZ Biztonsági Tanácsát, tűzze napirendre a romániai véres események megtárgyalását, hozzanak döntést arról, hogy Erdélybe ENSZ megfigyelők érkezzenek, s ha szükséges, ENSZ haderők bevonásával biztosítsák a térség békéjét. (folyt. köv.)
1990. március 22., csütörtök 17:06
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|