|
|
|
|
Marosvásárhely - lengyel lapok
|
Zsebesi Zsolt, az MTI tudósítója jelenti:
Varsó, 1990. március 21. szerda (MTI-tud) - Szerdán első
alkalommal számolt be részletesen a lengyel sajtó a romániai
magyarellenes megmozdulásokról, amelyeket a Szolidaritás lapja, a
Gazeta Wyborcza és a Sztandar Mlodych magyarellenes pogromnak nevez.
A Gazeta Wyborcza, amely a legrészletesebben és a legobjektívebben számolt be az elmúlt napok romániai eseményeiről, budapesti keltezésű jelentésében ,,fasisztoidnak,, nevezi a Vatra Romaneasca nevű nacionalista szervezetet és tagjait teszi felelőssé a halálos áldozatokat is követelő összecsapásokért. A budapesti tudósító beszámolt a magyar külügyminiszter és a magyar kormányfő reagálásáról, a budapesti tüntetésről és arról is, hogy a romániai magyarság eredménytelenül kérte a rendfenntartók segítségét saját védelmében, továbbá hogy az MDF a csehszlovák és a lengyel kormányhoz fordult volna az Erdélyben élő magyarok támogatását kérve. Egyedül a Gazeta Wyborcza számolt be arról, hogy az erőszakos cselekmények során súlyosan megsérült Sütő András is.
A többi szerdai lap igyekezett kitartani az elmúlt éveket jellemző látszat-objektivizmus mellett és egyszerűen etnikai zavargásokról írt. A Trybuna, a Lengyel Köztársaság Szociáldemokrata Pártja napilapja és a Zycie Warszawy a bukaresti Magyar Szóra hivatkozva úgy tudja, hogy az összecsapások közvetlen oka az volt, hogy a magyar tüntetők Marosvásárhelyen betörtek a megyei tanács épületébe és kikényszerítették a tanácselnök lemondását. Erre válaszul érkeztek a környező helyiségekből románok, akik rátámadtak a Romániai Magyar Demokrata Szövetseg székházára és felgyújtották azt.
A Sztandar Mlodych a ,,helyzet iróniájának,, nevezi, hogy a zavargásokkal egyidőben zajlott Budapesten a magyar és a román értelmiségi találkozó az ,,értelmiség a történelmi kompromisszumért,, jelszóval. Egyelőre egyetlen lengyel lap sem bátorkodott kommentálni a romániai eseményeket, nem ítélte el a magyar nemzeti kisebbséggel szembeni román magatartást, és nem minősítette a magyar etnikum követeléseit sem. Egyedül a Gazeta Wyborcza részletes anyagán érződik a romániai magyarok ügye melletti rokonszenv. +++
1990. március 21., szerda 14:49
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|