|
|
 |
|
 |
NSZK: Marosvásárhely - visszhang (1.rész)
|
Flesch István, az MTI tudósítója jelenti:
Bonn, 1990. március 21. szerda (MTI-TUD) - A Deutschlandfunk
és a Westdeutscher Rundfunk nevű nyugatnémet rádióállomások szerdán
hiradásaik élén jelentették a Marosvásárhelyen kirobbant
magyarellenes kilengések hat halottról és több mint háromszáz
sebesültről beszámoló hivatalos mérlegét, az utcai összecsapások
nyomán meghirdetett kijárási tilalmat. Az NSZK sajtója a nemzeti
gyűlölködésről első oldalas jelentéseket tett közzé.
A Die Welt, amely hagyományosan sokat foglalkozik az erdélyi
magyarság sorsával, ,,Vér folyik Erdélyben,, című hírmagyarázatában
emlékeztet: Sütő Andrást, a Német Szövetségi Köztársaság
Herder-díjának kitüntetettjét sebesülten helikopteren szállították
budapestii kórházba. Szörnyű módon folytatódik Erdély évtizedek óta
tartó tragédiája. A Ceausescu-féle önkényuralmat súlyos felelősség
terheli, mindamellett mélyebbre nyúlnak a baj gyökerei. Románok és
magyarok között nincsenek ,,igazságos,, határok: bármikor húzták is
meg ezeket, mindig leválasztottak egy részt vagy az egyik vagy a
másik népből.
Magyarok és románok idegenül állnak szemben egymással, s még a
legjobb szándékú véleménycserék is süketek párbeszédéhez
hasonlatosak. Az erdélyi magyarság azonban az elnyomás évtizedei
után ismét szabadon akar magyarként élni. Sok román viszont olyan
veszélyt orront, hogy a csak csomagjaikkal kivándorló romániai
németekkel ellentétben a magyarok,, talán még a területüket,, is
vinni akarnák. Erdély példája azt mutatja, hogy a kommunizmus utáni
Kelet-Európában hosszan tartó nemzeti konfliktusokra kell
felkészülni.
A Süddeutsche Zeitung rámutat, hogy a több mint kétmilliós
magyarság változatlan fő óhaja a nemzeti művelődés szavatolása,
iskolák és egyetemek megnyitása. A magyar külügyminiszter hiába
hangsúlyozza minden lehetséges alkalommal, hogy országa nem támaszt
igényt Erdélyre, nem kíván határfelülvizsgálatot, hanem éppen
ellenkezőleg, a határok meghaladását szeretné, Bukarest már a
szovjet fegyveres erők Magyarországról való kivonását, a Horn Gyula
által jelzett NATO-belépési óhajt is olyan fenyegetésnek vette,
amely miatt Románia tanácsosnak tarthatja, hogy a jövőben is rábízza
magát a szovjet védelemre. (folyt.)
1990. március 21., szerda 12:51
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|