|
|
|
|
A Magyar Írószövetség nyilatkozata
(OS)
|
1990. március 20., kedd - A Magyar Írószövetség választmánya mélységes megdöbbenéssel értesült a Marosvásárhelyen történt magyarellenes tüntetésekről, a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetsége helyiségének feldúlásáról, a legnagyobb élő magyar írók egyikének, a romániai magyarság tekintélyes vezető személyiségének, Sütő Andrásnak durva bántalmazásáról.
A választmány a magyar írótársadalom egészének nevében is a leghatározottabban leszögezi, hogy a Romániában élő magyarokat lakóhelyükön személyükben és közösségként az emberi jogok teljessége elidegeníthetetlenül megilleti: nyelvük gyakorlásától az egyetemig terjedő anyanyelvi oktatástól és személyi kapcsolataiktól, vallásuk szabad gyakorlásától, gazdasági, nemzeti érdekvédelmi szerveik létrehozatalától és szabad működtetésétől, anyanyelvi és szabad tömegtájékoztatási eszközeik fenntartásától, kulturális autonómiájuktól senki meg nem foszthatja. E jog nem kiváltság: az emberi jogok chartájában és a helsinki egyezményekben leszögezett alapelv, amely minden ország, közöttük Magyarország nemzeti kisebbségeit egyaránt megilleti.
A magyar írótársadalom tisztában van az Erdélyben fellángolt kisebbségellenes gyűlölet gyökereivel és múltjával, mint ahogyan tisztában van azzal is, hogy ebben az indulatban a forradalmát a Romániában élő magyarokkal együtt hősiesen megvívó román nép többsége nem osztozik, amint azt a kolozsvári magyar-román sorsközösséget is éltető tüntetések is bizonyítják. Éppen ezért különösen aggályosnak tartja, hogy a helyi hatóságok nem adták meg a marosvásárhelyi magyaroknak és szervezeteiknek az ország minden polgárának járó védelmet, s hagyták, hogy a magyarellenes gyűlölet idáig fajuljon.
A magyar írótársadalom, mint eddig is, ezután is kiemelkedő fontosságot tulajdonít a magyar-román jóviszonynak, s e jóviszony kérdését a két nép sorsközössége térségünk békéje kulcskérdésének tekinti. Éppen ezért azzal a kéréssel fordul a román forradalom tüzében megújult baráti román írószövetséghez, hogy vesse latba erkölcsi tekintélyét, politikai súlyát annak érdekében, hogy hasonló atrocitásokra a jövőben ne kerülhessen sor, s hogy a két nép kapcsolatai a forradalom során bámulattal tapasztalt testvéri egyetértésben fejlődjenek a teljes jogegyenlőség és testvéri barátság irányában. Ebbéli erőfeszítésében számíthat a Magyar Írószövetség őszinte támogatására és együttműködésére. (OS)
1990. március 20., kedd 15:06
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|