|
|
|
|
Magyar-román értelmiségi csúcstalálkozó (1. rész)
|
1990. március 20., kedd - A marosvásárhelyi atrocitások híre tartotta izgalomban kedd délelőtt a Budapesten zajló magyar-román értelmiségi csúcstalálkozó résztvevőit. A magyarországi, az erdélyi magyar és a román szellemi élet vezető képviselőinek tanácskozása elhatározta, hogy programját némileg módosítva nyilatkozatban fogalmazza meg álláspontját az eseményekkel kapcsolatban. A tervezet megszövegezésére egy hat főből álló bizottságot választottak meg a résztvevők köréből.
Az előzetes vitában Domokos Géza, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke arra kérte a résztvevőket, hogy külön nyilatkozatban fejezzék ki szolidaritásukat Sütő Andrással, Európa egyik legkiemelkedőbb jelentőségű írójával. A Marosvásárhelyen történtek keserű fejleménye, hogy éppen azt a Sütő Andrást érte támadás, aki egész életét a párbeszédnek, az együttműködésnek szentelte.
Konrád György író tágabb összefüggésekbe helyezte az eseményeket. Rámutatott, hogy egész Közép-Kelet-Európában kibontakozófélben van a nacionalizmusnak egy agresszív vállfaja, amely már-már a fasizmusba csúszik át. Az ilyen tendenciákkal szemben a kormányoknak határozottan fel kell venniük a harcot. Az a kormány, amely engedékenységet tanúsít a pogromokkal szemben felrúgja a nemzetközi normákat. A fasizmusnak semmiképpen sem szabad teret engedni Európában. Konrád György egy szélesebb kitekintésű javaslattal is élt: ajánlotta, hogy az európai országok értelmisége dolgozza ki a demokrácia chartáját, amely rögzítené az érintett országok legfőbb magatartási normáit.
Demény Lajos oktatási miniszterhelyettes arra emlékeztetett, hogy a Marosvásárhelyre átszállított, felheccelt emberek Romániának arról a szegény vidékéről érkeztek, amely a II. világháború idején már a Vasgárdának is bázisul szolgált. Később innen toborozta legdurvább tagjait a Securitate. Demény Lajos javasolta, hogy a román és a magyar értelmiség fejezze ki szolidaritását a marosvásárhelyi események minden áldozatával, ítéljék el a tetteseket, a kezdeményező szélsőséges nacionalista csoportokat, de azokat is, akik megtűrték őket. Elengedhetetlen az is, hogy rámutassanak a román kormány és a parlament felelősségére, amiért nem tudott, vagy nem volt ereje szembenézni a közelgő veszéllyel. Követelte, hogy a kormány sürgősen küldjön ki teljhatalmú kormánybizottságot, a történtek kivizsgálására, a tettesek felelősségre vonására. Ugyanakkor felszólította a magyar kisebbséget, hogy őrizze meg nyugalmát, józanságát. A román kormány felelősségére többen is rámutattak. (folyt.köv.)
1990. március 20., kedd 13:00
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|