|
|
 |
|
 |
Újabb magyar áldozat Erdélyben - Csoóri Sándor nyilatkozata (1.
rész)
|
1990. március 20., kedd - A magyarellenes cselekmények újabb
áldozatáról érkezett hír Erdélyből: Szatmárnémetiben belehalt
sérüléseibe Szűcs Ferenc kirakatrendező. A 42 éves férfit akkor
támadták meg és szurkálták össze, amikor március 15-én az Erdődre
szánt koszorúkat mentette, vitte be a helyi katolikus plébánia
udvarára.
X X X
A Marosvásárhelyről érkező, Sütő András súlyos sérüléséről szóló
hírek, s az újabb áldozatról beszámoló tudósítás nyomán az MTI
munkatársa Csoóri Sándor írótól, a Budapesten tanácskozó
magyar-román értelmiségi csúcstalálkozó társelnökétől kért
nyilatkozatot kedden délelőtt.
- Az első gondolat a megdöbbenésé. Már az is kegyetlen sors, ha
egy író politizálni kényszerül, hiszen az írásaival kellene
kifejeznie, hogy mit gondol a társadalomról, a történelemről, az
emberekről. Úgy látszik azonban, a világnak ebben a térségében
minden igazság az irodalomba vonul vissza és ott próbál kifejeződni.
És Sütő Andrásnak, e kiemelkedő írónak, a testi épségét, az életét
is kockáztatva politizálnia kell, mint ahogyan Kelet-Európa más
országaiban alkotó íróknak is ezt kellett tenniük. Sütő András
egyébként egyáltalán nem volt politikus alkat, s most mégis
rákényszerült erre - a megdöbbentő következményt ismerjük...
- Tegnap egész éjszaka hívogattuk Vásárhelyt, mert úgy
gondoltuk, ha állapota nagyon súlyosra fordulna, akkor talán
célszerűbb lenne átszállítani őt Magyarországra. Úgy tudom azonban,
hogy Sütő András nem akarja ezt, az övéi között akar maradni.
- A magyarellenes atrocitások nem torpedózhatják meg a magyar és
a román vezető értelmiségiek ígéretesen alakuló budapesti
párbeszédét
Éppen ilyenkor kell a leghatározottabban összefogni, s
megmutatni, hogy igenis tárgyalásokra van szükség. A románoknak és a
magyaroknak egyaránt ez az érdekük. Nem lehet, hogy a reakció, az
erőszak győzzön
(Micsoda őrület: a tömeget pusztán az
felbőszítette, hogy egy patika kirakatára magyarul is felkerült a
cégtábla. Olyan gyűlölködésre utal ez, ami egyáltalán nem fér össze
a romániai forradalommal és azzal a reménykedéssel, amelyet a
magyarság e forradalom idején érzett.) (folyt.köv.)
1990. március 20., kedd 11:24
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|