|
|
|
|
A Történelmi Igazságtétel Bizottsága felhívása a magyar
társadalomhoz (2. rész)
(OS)
|
A 301-es parcella bozóttengeréből, ahonnan még a hozzátartozókat is kitiltották, gondozott nemzeti kegyhely lett. 1989. június 16. óta tízezrek zarándokoltak oda Magyarországról és külföldről, közöttük Mario Soares Portugália, Francois Mitterand Franciaország, és Vaclav Havel Csehszlovákia köztársasági elnöke is. A TIB emlékműpályázatot hírdetett, a társadalmi és szakmai bírálóbizottság közel száz hazai és külföldi pályaműből választotta ki a megvalósításra érdemeset, amelyet közadakozásból kívánunk felállítani.
A jelentős erkölcsi, politikai, jogi eredmények ellenére a TIB megállapítja, hogy munkáját még nem fejezte be. Úgy véli, hogy céljai közül néhányat még a jelenlegi parlamenti ülésszak alatt is meg lehet valósítani, a többit az új Országgyűlésnek és az új kormánynak kell valóra váltania.
A jelenlegi Országgyűléstől elvárjuk, hogy 1990. március 14-én határozatban rögzítse álláspontját a politikai okokból hátrányt szenvedett magyar állampolgárok részleges anyagi kártérítése tárgyában. A határozat végrehajtása már az új magyar kormány feladata lesz, nem kívánunk azonban méltánytalan terhet róni az új Magyarországra, amelyért küzdöttünk.
A TIB felhívja a jelenlegi és a választások utáni magyar kormányt, hogy fogadja el a TIB és társszervezeteinek a kártérítéssel, valamint a kártérítés és rehabilitáció végrehajtásával kapcsolatban külön közzétett álláspontját.
Különös figyelmet kell fordítani az 1945 után Szovjetunióba hurcolt és ott elítélt polgári személyek jogi és anyagi sérelmeinek orvoslására. A TIB támogatja a volt hadifoglyok jogos és méltányos követeléseit is.
Be kell fejezni az 1956-os forradalomban résztvett és ezért elítélt katonák és rendőrök teljes körű rehabilitációját, vissza kell állítani katonai becsületüket, beleértve a megfelelő rendfokozatuk megadását is. Meg kell követni a vallási meggyőződésük és hitük miatt üldözött egyházi személyeket, és mindazon nemzetiségi csoportokat, amelyek kollektíven kerültek hátrányos helyzetbe.
Felül kell vizsgálni az 1963 után lefolytatott valamennyi politikai pert, köztük az időközben a büntető törvénykönyvből kiiktatott paragrafus alapján indított izgatási pereket. Nem feledhetjük, hogy ha csökkentett mértékben is, de szinte napjainkig folytak politikai indíttatású büntetőperek. (folyt. köv.)
1990. március 8., csütörtök 19:38
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|