|
|
|
|
A Kisgazdapárt nagygyűlése Debrecenben és Kiskőrösön (1. rész)
|
1990. március 4., vasárnap - Kelet-magyarországi nagygyűlést
rendezett vasárnap Debrecenben a Független Kisgazda-, Földmunkás- és
Polgári Párt. A Kölcsey Ferenc Művelődési Központ színháztermében a
párt országos vezetői beszéltek a kisgazdák választási esélyeiről, s
a választások utáni koalíciós lehetőségekről.
Prepeliczay István főtitkár hangoztatta, hogy pártjuk fő ereje a Tiszántúlon van. Nyugati diplomaták és újságírók értékelésére utalva kijelentette: ma már a Független Kisgazdapárt a legnagyobb erő Magyarországon. Erre alapozva a főtitkár annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a március 25-ei választásokon a kisgazdák a legerősebb pártként fognak kikerülni, s Kelet-Magyarország teljes egészében az övék lesz.
Freisinger Jenő, a párt a sajtóirodájának vezetője ezzel összefüggésben azt mondta: bármilyen eredmény születik, a Kisgazdapárt nem vállalhatja, hogy egyedül kormányozzon. Koalíciós partnerként tekintenek az SZDSZ-re, a Fideszre és a Magyarországi Szociáldemokrata Pártra, de minden, a pártjuk programjához közel álló demokratikus erőre, az MDF-re is számítanak. A Kisgazdapárt azonban még egyszer nem követi el azt a történelmi hibát - mondotta -, hogy kommunistákkal vagy azok szimpatizánsaival működjön együtt.
Oláh Sándor külpolitikai ügyvivő átadta a nagygyűlés résztvevőinek Pártay Tivadar, az FKgP örökös tiszteletbeli elnöke üdvözletét, aki idős kora és egészségi állapota miatt nem lehetett jelen a találkozón. Oláh Sándor szerint évszázadok óta most először adott a történelmi pillanat, hogy a magyar nép ne külső segítséggel, hanem önmaga szabadítsa fel magát. A szónok éles kirohanásokkal bírálta a Szocialista Párt vezetőit: Nyers Rezsőt, Pozsgay Imrét, Németh Miklóst és Horn Gyulát. A kormányfő legújabb produkciójának nevezte azt a bejelentését, hogy puccs készült a kormány ellen. Feltette a kérdést: miért csak most értesülhetett erről a közvélemény, s ha igaz a puccs ténye, előkészítői miért nem ülnek már börtönben?
Horn Gyulának arról a kijelentéséről, hogy Magyarország tagja lehet a NATO politikai szervezetének, a szónok úgy fogalmazott: nem tudom eldönteni, hogy a külügyminiszter választási fogásáról, vagy pillanatnyi szellemi kisiklásáról van-e szó? (folyt. köv.)
1990. március 4., vasárnap 15:20
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Kisgazdapárt nagygyűlése Debrecenben és Kiskőrösön (2. rész)
|
Mindenesetre az általa vázolt alternatívával a Független Kisgazdapárt 60 éves tevékenységét és programját állítsuk szembe: szabad, független és semleges Magyarországot akarunk - fogalmazott Oláh Sándor külpolitikai ügyvivő.
Nagygyűlést tartott a Független Kisgazdapárt vasárnap Kiskőrösön is. E választási gyűlés szónoka Torgyán József, a párt főügyésze volt, aki egyebek között kijelentette: ha megfelel a valóságnak Németh Miklós bejelentése, akkor rendkívül súlyosan elmarasztalható azért, mert nem kezdeményezett büntető eljárást azokkal szemben, akik idegen hatalom fegyveres erőit kívánták az országba behívni. Ez a mi fogalmaink szerint hazaárulás bűntette, a miniszterelnöknek nem volt joga ahhoz, hogy elhallgassa az ügy felderítését. Ha viszont mindez csak választási fogás volt, akkor erkölcsi felelősség terheli a miniszterelnököt, mert a nép idegzetével és jóhiszeműségével ilyen játékot űzni nem lehet. (MTI)
1990. március 4., vasárnap 15:41
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|