|
|
 |
|
 |
A BM Belső Biztonsági Szolgálat tevékenységét vizsgáló
parlamenti bizottság jelentése (1. rész)
|
1990. március 2., péntek - A Szabad Demokraták Szövetségének
és a Fiatal Demokraták Szövetségének képviselői 1990. január 5-én
feljelentést tettek hivatali visszaélés miatt a Fővárosi
Főügyészségen. Azért kívánták a büntető eljárás megindítását, mert a
belső biztonsági szolgálat egyik tisztjétől tudomásukra jutott, hogy
a Belügyminisztérium szervei egyes ellenzéki pártok, valamint
ellenzéki politikusok tevékenységéről törvényellenes módon adatokat
gyűjtöttek, és ezeket különféle jelentéseikben felhasználták.
Feljelentésükhöz csatolták a Belügyminisztérium III/III-7.
osztályának 219. számú, 1989. november 10-én kelt napijelentését.
Sajtótájékoztatójukon további, hasonló jelentéseket is nyilvánosság
elé tártak.
Az Országgyűlés 1990. január 25-én törvényt alkotott a
különleges titkosszolgálati eszközök és módszerek engedélyezésének
átmeneti szabályozására, majd az 1990. január 31-i ülésén
bizottságot hozott létre az igazságügyminiszter engedélyező
tevékenységének figyelemmel kísérésére és ,,a belső biztonsági
szolgálat tevékenységének kivizsgálására,,.
A bizottságnak e teljesen ismeretlen tárgykör vizsgálatához
rövid idő állt rendelkezésére, mert úgy értelmezte feladatát, hogy
jelentését még az Országgyűlés utolsó munka-ülésén elő kell
terjesztenie. Ezért a bizottság arra az elhatározásra jutott, hogy
csak néhány fontos és jól körülhatárolható kérdésre korlátozza a
vizsgálatot. (A bizottság vizsgálatának részleteiről az 1. számú
melléklet ad tájékoztatást.)
I.
1. Először az 1989. október 23-át megelőző helyzetet vizsgáltuk,
ezen belül is az állambiztonsági munka jogi szabályozásának és elvi
irányításának a módját.
Az állam- és közbiztonságról szóló 1974. évi 17. számú
törvényerejű rendelet, valamint a rendőrségről szóló 39/1974. számú
minisztertanácsi rendelet - amelyek nyílt jogszabályok - nem adtak
felhatalmazást az állambiztonsági szerveknek titkos bizonyítási
módszerek (távbeszélő lehallgatása, postai küldemények felbontása
stb.) alkalmazására. (folyt.köv.)
1990. március 2., péntek 17:03
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|