Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › február 16.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER:

Kutrucz Gizella (Világhíradó)

"Engedjétek beszélni Kutruczot - mondja Ember Judit - 1985-ben egy nap alatt felvett és még mindig betiltott videokazettán terjedő filmjének címe. A címszereplő azóta is beszél. Mostanában nem a háborús bűnösök sorsa, hanem a jelenlegi hatalom eredete, működésmódja érdekli igazán. Hiába dolgozott évtizedekig a KB apparátusában az úgynevezett agit.-prop.-osztályon, sok mindenre csak utólag, nyugdíjazása után jött rá. Az utóbbi években a koncepciós perek előkészítéséről és fontos lefolyásáról gyűjtött dokumentumokat és interjúkat. Ezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a leghíresebb ügy, a Rajk-per rendezői között Rákosi és Farkas Mihály után rögtön Kádár János következik a bűnösök sorában, megelőzve még Gerő Ernőt is. Például Farkas és Kádár közösen adta ki az utasítást abban a bizonyos sváb villában, hogy Rajkot meg kell kínozni, miután nem sikerült rábeszélniük az együttműködésre. Kádár felelősségét mindmáig elmosták."

Az MDF választási nagygyűlése (1. rész)

1990. február 25., vasárnap - A Magyar Demokrata Fórum az ország mind a 176 választókerületében állított képviselőjelöltet, s valamennyi jelöltje több ezer ajánlócédulát kapott - jelentette be az MDF vasárnap a budapesti Nemzeti Sportcsarnokban tartott választási nagygyűlésen Lezsák Sándor, a párt ügyvezető alelnöke. Ez egyúttal azt is jelenti - folytatta -, hogy az MDF-nek mindenütt lesz területi listája és természetesen országos is. Ezt követően Antall József, a párt elnöke emelkedett szólásra.


Elöljáróban köszöntötte a nagygyűlés vendégeit, közöttük az
Osztrák Néppárt és a nyugatnémet Kereszténydemokrata Párt
küldöttségét. Beszédében nagy hangsúlyt kapott a nemzeti egység,
melynek - mint mondotta - alapfeltétele a főváros és a vidék
harmóniája. A párt céljai közé tartozik, hogy a vidék is
felemelkedjen, de semmiképpen sem Budapest rovására.

    A párt elnöke szólt arról is, hogy a kelet-közép-európai
térségben bekövetkezett fejlődés az elmúlt évtizedekben
bebizonyította: a politikai diktatúra nem lehet se az emberiség, se
egyetlen ország számára elviselhető életforma. A tömegember helyébe
új embertípus, az alkotó, a gondolkodó ember lép, akinek nem felel
meg a despotizmus. A változás a történelem szigorú törvényei szerint
történik, s bár rövid időre megkísérelhető a folyamat
visszafordítása, a térhódítását megakadályozni nem lehet még a
Szovjetunióban sem.

    A szovjet csapatok kivonulásával kapcsolatban Antall József
leszögezte: sem a politikai, sem a katonai erőviszonyok nem
indokolják ittlétüket. Az MDF bízik abban, hogy a szovjet hadsereg
alakulatai még ebben az évben, s mielőbb elhagyják Magyarországot. A
párt nem táplál ellenséges szándékot, nem sértegeti a szovjet
hadsereget, sőt virágot ígér az utolsó katonáknak. (folyt.köv.)



1990. február 25., vasárnap 20:01


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az MDF választási nagygyűlése (2. rész)


Ám a búcsúzáskor nem viszontlátást, hanem istenhozzádot mondunk -
hangsúlyozta -, majd rámutatott: bízik abban, hogy a kivonulás
békésen fog megtörténni, s politikai és gazdasági értelemben
egyaránt jó szomszédi viszony alakul ki hazánk és a Szovjetunió
között.

    Antall József a következőkben arról szólt, hogy hazánkban nem
egyszerű kormányváltozás lesz, hanem egy hatalmas méretű nemzeti
újjáépítés, amit csak a háború utáni romeltakarítással lehet
összehasonlítani. Bölcsességre, politikai elszántságra egyaránt
szükség van. Az MDF nem kíván ,,boszorkányüldözést,, , véleménye
szerint nem lehet egy országot úgy újjáépíteni, hogy az emberek
bizonytalanságban éljenek. Az embereknek érezniük kell, hogy szükség
van rájuk, azt is, hogy sok mindent jóvá tehetnek, de azt is, hogy
egyben történelmi igazságtétel történik. Semmiféle B listázásról
nincs szó, de arról sem, hogy mindenkit meg akarnának tartani. Az
államigazgatásban is, a vállalatoknál is szükség van a jó
szakemberekre, ám ilyen nagy átalakulás során az nem ígérhető, hogy
mindenki ott marad a helyén, megtarthatja régi tisztségét. Ha az
MDF-től függ - szögezte le Antall József -, mindenki helyet talál
majd magának az új Magyarországon.

    A lehetséges koalíciókról szólva az MDF elnöke közölte:
semmiképpen sem szándékoznak az MSZP-vel kétoldalú nagy koalíciót
alakítani, amelynek híre már többször megjelent a lapokban. Erre nem
kerülhet sor - mondotta nyomatékosan - már csak ezért sem, mert az
átalakuláshoz politikai váltógazdaságra van szükség. Ez nem jelenti
azt, hogy az MDF nem becsülné meg azokat a szakembereket és
politikusokat, akik nagy érdemeket szereztek az átalakulás eddigi
folyamatában. A választásokig azonban semmmiféle koalícióra nem
gondolnak. Az MDF-nek ugyanis az a véleménye, hogy minden párt
egyenként méresse meg magát.

    Antall József a továbbiakban arról beszélt, fontosnak tartja: a
politikai pártok világosan fogalmazzák meg helyüket,
mondanivalójukat. Az MDF a ,30-as években megfogalmazott népi,
nemzeti mozgalom hagyományait vállalja. (folyt.köv.)



1990. február 25., vasárnap 20:06


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Az MDF választási nagygyűlése (3. rész)


Azt, amit Illyés Gyula, Németh László, Bibó István képviselt, és ami
1956-ban megtestesült a Petőfi Pártban, vállalja továbbá a nagy
liberális hagyományokat, azt a tradícionális magyar szabadelvű
gondolatvilágot, amelyet Széchenyi István, Kossuth Lajos, Deák
Ferenc és Eötvös József is vállalt, s ugyanígy a
kereszténydemokrácia nagy értékeit. Mindezek alapján az MDF - minden
jobboldaliságtól távol - az európai értelemben vett jobbközéphez
tartozik. A szociális piacgazdaság híve, s ez az egyértelmű
szabadpiacot jelenti, de az össztársadalmi érdekek ellenőrző szerepe
mellett. Az MDF nem spontán privatizációt akar, hanem olyan
ellenőrzött privatizálást, amely elősegíti az ország felemelkedését.

    A lehetséges szövetségesekről szólva Antall József kifejtette:
egyetért az SZDSZ képviselőivel, miszerint a két párt koalíciója
csak kényszerházasság lenne. Ez véleménye szerint egyik félnek sem
lenne jó, s az MDF nem is vágyik rá.


     x x x


    Kisújszállásáson Csurka István, az MDF országos elnökségének
tagja ismertette pártja jobb jövőt szolgáló terveit. Ennek során
részletesen beszélt a résztvevők nagy többségét különösképpen
érdeklő földkérdésről. Mint hangsúlyozta: az MDF ebben is türelmet
kér, mert politikai hibának tartaná azonnali, s emiatt a kapkodás
lehetőségét is magában hordozó megoldás lehetőségével feltüztelni az
embereket. Mint mondotta, most már az új parlament törvényes keretei
adnak majd lehetőséget a tulajdonviszonyok megnyugtató rendezésére.
Hazárd ígérgetéseknek nem szabad felülni - hangoztatta. A földet
úgy, olyan tisztességgel kell odaadni a parasztságnak, hogy a jövő
biztos reményét is megkapja vele. Ezt követően pedig, s ez az MDF
számára magától értetődő, mindent el kell követni azért, hogy
megkapják az őket megillető erkölcsi elismerést, szellemi és anyagi
támogatást. (MTI)



1990. február 25., vasárnap 20:13


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Javítás az mtib1016 sz. hírre


A mai mtib1016 számú, Az MDF választási nagygyűlése (1. rész)
című hírünk 2. bek. 2. sorában a szervezet neve helyesen:


     Kereszténydemokrata Unió
     ----
(MTI)



1990. február 25., vasárnap 20:47


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal


SZER hallgató telefonüzenete:

"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD