|
|
|
|
A csapatkivonásról nyilatkozik a Szovjet Déli Hadseregcsoport
parancsnoka (1. rész)
|
1990. február 22., csütörtök - Várhatóan néhány héten belül
aláírják azt a magyar-szovjet kormányközi egyezményt, amely végleges
formában szabályozza a hazánk területén tartózkodó szovjet csapatok
teljes kivonását. Ezzel kapcsolatban nyilatkozott az MTI
munkatársának Matvej Burlakov vezérezredes, a Déli Hadseregcsoport
parancsnoka, a Magyar Köztársaság területén tartózkodó szovjet
csapatok ügyeiben illetékes kormánymegbízott. Elöljáróban
hangsúlyozta: a csapatkivonásról szóló döntés nem érte váratlanul a
szovjet katonai vezetést, hiszen a moszkvai kormány 1985. óta, az
újszerű politikai gondolkodásmód elemei között foglakozott a
külföldön tartózkodó katonai erők csökkentésével is. E vonatkozásban
igen jelentős lépés volt a szovjet kormánynak 1988-ban hozott
döntése a szovjet fegyveres erők jelentős, egyoldalú csökkentéséről.
E határozatnak megfelelően 1989-ben 22 egységet vontak ki
Magyarországról, közöttük a 13. harckocsi hadosztályt, több mint
tízezer katonát, jelentős mennyiségű technikai eszközt és
fegyverzetet.
A szovjet csapatok teljes kivonásával foglalkozó magyar-szovjet tárgyalásokon a problémák széles körét kell megvitatni, amelyek többek között érintik a csapatkivonás szakaszait és időpontjait, a vagyoni és jogi problémák megoldását. Az e kérdéseket szabályozó egyezmény tervezete már elkészült, és befejezéséhez közeledik a csapatkivonások és az anyagi-műszaki eszközök elszállítására vonatkozó pontos időrend kidolgozása. Az első szakaszban a Déli Hadseregcsoport harci erejének alapját képező egységeket vonják ki, vagyis egy harckocsi hadosztályt, rakétaegységeket, repülőegységeket és más csapatokat. A második szakaszban következnek a többi csapatok, valamint az anyagi és műszaki eszközök. A debreceni városi tanács kívánságára viszont már az egyezmény aláírása előtt konkrét határidőt szabtak a város közelében, a repülőtéren állomásozó szovjet repülőegység kivonásáról, amelyet május végére befejeznek.
A vezérezredes szólt arról is, hogy nem feledkezhetnek meg az emberi tényezőről sem, arról, hogy számos tiszt és tiszthelyettes gyermeke most fejezi be iskolai tanulmányait, s a hivatásos katonák többségének, több mint 11 ezernek a Szovjetunió területén nincs lakása. Az egységek hazatérésük utáni új elhelyezési körleteiben most folyik a lakóházak és más objektumok építése, amit a kivonás ütemtervének összeállításakor szintén figyelembe kell venni. (folyt.köv.)
1990. február 22., csütörtök 15:18
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A csapatkivonásról nyilatkozik a Szovjet Déli Hadseregcsoport
parancsnoka (2. rész)
|
A parancsnok a továbbiakban hangsúlyozta: a kivonás előkészítése igen bonyolult folyamat. A Déli Hadseregcsoport nemcsak 50 ezer katonát jelent, hanem több száz harckocsit, gyalogsági járművet, más műszaki eszközöket és fegyverzetet, több száz ezer tonna anyagi eszközt.
Burlakov cáfolta azokat a véleményeket, amelyek szerint a magyar kormánynak sokba kerül a szovjet csapatok itt-tartózkodása. Mint mondta, ez a vélemény valószínűleg a hiányos tájékoztatás következtében alakulhatott ki, mert a Déli Hadseregcsoport fenntartásának anyagi terhei a szovjet államra nehezednek. Ugyanakkor szoros gazdasági kapcsolatban vannak számos magyar vállalattal, az árukért pedig a szovjet honvédelmi minisztérium költségvetéséből biztosított pénzzel, vagy pedig külkereskedelmi szerződések alapján fizetnek, és ráadásul ez az elszámolás nem is mindig kedvező a Szovjetunió számára; hiszen például a Szovjetunióból érkező elektromos energiáért a Magyar Köztársaságban érvényes árak alapján fizetnek, ami sokszoros többletet jelent a szovjetunióbeli árakhoz képest.
A parancsnok megerősítette, hogy a magyar parlamenti választások előkészítésének időszakában a szovjet csapatok nem tartanak gyakorlatot és a katonák nem hagyják el helyőrségeiket. Csak olyan foglalkozásokat szerveznek, amelyeket a laktanyában hajthatnak végre. Az alegységek gyakorlatait elhalasztották, és megszüntették a katonai autóoszlopok mozgásának gyakorlását is.
Végezetül arról szólt, hogy az itt-tartózkodó szovjet egységek és a helyi lakosok között szilárd, baráti kapcsolatok alakultak ki, nemegyszer segítettek egymásnak. A magyar nép bizonyára emlékszik arra a segítségre, amelyet 1987 nehéz telén nyújtottak a szovjet katonák. Az egységek számos alkalommal részt vettek a termés betakarításában is, a művészegyüttesek előadásai pedig a magyar lakosság körében népszerűek voltak. E jó kapcsolatokat bizonyítják a Szovjet Fegyveres Erők fennállása 72. évfordulója alkalmából számos helyőrségben tartott ,,nyitott nap,, eseményei is. Több mint kétezer magyar állampolgár ismerkedett meg személyesen a szovjet katonák életével, győződhetett meg szívélyességükről és őszinteségükről.
A parancsnok végezetül meggyőződését fejezte ki, hogy a hazájukba hamarosan visszatérő szovjet katonák szívükben megőrzik a magyar nép iránti őszinte barátság és mély megbecsülés érzését. (MTI)
1990. február 22., csütörtök 15:25
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|