Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › február 16.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER:

Kutrucz Gizella (Világhíradó)

"Engedjétek beszélni Kutruczot - mondja Ember Judit - 1985-ben egy nap alatt felvett és még mindig betiltott videokazettán terjedő filmjének címe. A címszereplő azóta is beszél. Mostanában nem a háborús bűnösök sorsa, hanem a jelenlegi hatalom eredete, működésmódja érdekli igazán. Hiába dolgozott évtizedekig a KB apparátusában az úgynevezett agit.-prop.-osztályon, sok mindenre csak utólag, nyugdíjazása után jött rá. Az utóbbi években a koncepciós perek előkészítéséről és fontos lefolyásáról gyűjtött dokumentumokat és interjúkat. Ezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a leghíresebb ügy, a Rajk-per rendezői között Rákosi és Farkas Mihály után rögtön Kádár János következik a bűnösök sorában, megelőzve még Gerő Ernőt is. Például Farkas és Kádár közösen adta ki az utasítást abban a bizonyos sváb villában, hogy Rajkot meg kell kínozni, miután nem sikerült rábeszélniük az együttműködésre. Kádár felelősségét mindmáig elmosták."

A csapatkivonásról nyilatkozik a Szovjet Déli Hadseregcsoport parancsnoka (1. rész)

1990. február 22., csütörtök - Várhatóan néhány héten belül aláírják azt a magyar-szovjet kormányközi egyezményt, amely végleges formában szabályozza a hazánk területén tartózkodó szovjet csapatok teljes kivonását. Ezzel kapcsolatban nyilatkozott az MTI munkatársának Matvej Burlakov vezérezredes, a Déli Hadseregcsoport parancsnoka, a Magyar Köztársaság területén tartózkodó szovjet csapatok ügyeiben illetékes kormánymegbízott. Elöljáróban hangsúlyozta: a csapatkivonásról szóló döntés nem érte váratlanul a szovjet katonai vezetést, hiszen a moszkvai kormány 1985. óta, az újszerű politikai gondolkodásmód elemei között foglakozott a külföldön tartózkodó katonai erők csökkentésével is. E vonatkozásban igen jelentős lépés volt a szovjet kormánynak 1988-ban hozott döntése a szovjet fegyveres erők jelentős, egyoldalú csökkentéséről. E határozatnak megfelelően 1989-ben 22 egységet vontak ki Magyarországról, közöttük a 13. harckocsi hadosztályt, több mint tízezer katonát, jelentős mennyiségű technikai eszközt és fegyverzetet.


A szovjet csapatok teljes kivonásával foglalkozó magyar-szovjet
tárgyalásokon a problémák széles körét kell megvitatni, amelyek
többek között érintik a csapatkivonás szakaszait és időpontjait, a
vagyoni és jogi problémák megoldását. Az e kérdéseket szabályozó
egyezmény tervezete már elkészült, és befejezéséhez közeledik a
csapatkivonások és az anyagi-műszaki eszközök elszállítására
vonatkozó pontos időrend kidolgozása. Az első szakaszban a Déli
Hadseregcsoport harci erejének alapját képező egységeket vonják ki,
vagyis egy harckocsi hadosztályt, rakétaegységeket, repülőegységeket
és más csapatokat. A második szakaszban következnek a többi
csapatok, valamint az anyagi és műszaki eszközök. A debreceni városi
tanács kívánságára viszont már az egyezmény aláírása előtt konkrét
határidőt szabtak a város közelében, a repülőtéren állomásozó
szovjet repülőegység kivonásáról, amelyet május végére befejeznek.

    A vezérezredes szólt arról is, hogy nem feledkezhetnek meg az
emberi tényezőről sem, arról, hogy számos tiszt és tiszthelyettes
gyermeke most fejezi be iskolai tanulmányait, s a hivatásos katonák
többségének, több mint 11 ezernek a Szovjetunió területén nincs
lakása. Az egységek hazatérésük utáni új elhelyezési körleteiben
most folyik a lakóházak és más objektumok építése, amit a kivonás
ütemtervének összeállításakor szintén figyelembe kell venni.
(folyt.köv.)



1990. február 22., csütörtök 15:18


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


A csapatkivonásról nyilatkozik a Szovjet Déli Hadseregcsoport parancsnoka (2. rész)


A parancsnok a továbbiakban hangsúlyozta: a kivonás előkészítése
igen bonyolult folyamat. A Déli Hadseregcsoport nemcsak 50 ezer
katonát jelent, hanem több száz harckocsit, gyalogsági járművet, más
műszaki eszközöket és fegyverzetet, több száz ezer tonna anyagi
eszközt.

    Burlakov cáfolta azokat a véleményeket, amelyek szerint a magyar
kormánynak sokba kerül a szovjet csapatok itt-tartózkodása. Mint
mondta, ez a vélemény valószínűleg a hiányos tájékoztatás
következtében alakulhatott ki, mert a Déli Hadseregcsoport
fenntartásának anyagi terhei a szovjet államra nehezednek.
Ugyanakkor szoros gazdasági kapcsolatban vannak számos magyar
vállalattal, az árukért pedig a szovjet honvédelmi minisztérium
költségvetéséből biztosított pénzzel, vagy pedig külkereskedelmi
szerződések alapján fizetnek, és ráadásul ez az elszámolás nem is
mindig kedvező a Szovjetunió számára; hiszen például a
Szovjetunióból érkező elektromos energiáért a Magyar Köztársaságban
érvényes árak alapján fizetnek, ami sokszoros többletet jelent a
szovjetunióbeli árakhoz képest.

    A parancsnok megerősítette, hogy a magyar parlamenti választások
előkészítésének időszakában a szovjet csapatok nem tartanak
gyakorlatot és a katonák nem hagyják el helyőrségeiket. Csak olyan
foglalkozásokat szerveznek, amelyeket a laktanyában hajthatnak
végre. Az alegységek gyakorlatait elhalasztották, és megszüntették a
katonai autóoszlopok mozgásának gyakorlását is.

    Végezetül arról szólt, hogy az itt-tartózkodó szovjet egységek
és a helyi lakosok között szilárd, baráti kapcsolatok alakultak ki,
nemegyszer segítettek egymásnak. A magyar nép bizonyára emlékszik
arra a segítségre, amelyet 1987 nehéz telén nyújtottak a szovjet
katonák. Az egységek számos alkalommal részt vettek a termés
betakarításában is, a művészegyüttesek előadásai pedig a magyar
lakosság körében népszerűek voltak. E jó kapcsolatokat bizonyítják a
Szovjet Fegyveres Erők fennállása 72. évfordulója alkalmából számos
helyőrségben tartott ,,nyitott nap,, eseményei is. Több mint kétezer
magyar állampolgár ismerkedett meg személyesen a szovjet katonák
életével, győződhetett meg szívélyességükről és őszinteségükről.

    A parancsnok végezetül meggyőződését fejezte ki, hogy a
hazájukba hamarosan visszatérő szovjet katonák szívükben megőrzik a
magyar nép iránti őszinte barátság és mély megbecsülés érzését.
(MTI)



1990. február 22., csütörtök 15:25


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal


SZER hallgató telefonüzenete:

"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD