|
|
|
|
Nagyágyúk, kiságyúk
|
-------------------
München, 1990. február 19. (SZER, Magyar híradó) - Visszaélések a kopogtatócédulákkal. Egy kisszövetkezet, amelyik pénzért gyűjti be ezeket néhány pártnak. A lehallgatási botrány. Betörések különböző pártszékházakba. A rádió és televízió felügyelő bizottsága körüli mindmáig gyűrűző botrány. A Grósz Károlyt ért méltatlan támadás. Vajon kizárólag ezek jellemzik-e a választási kampányt? Igaza van-e annak a két pártnak, a Magyar Szocialista Pártnak és a Magyar Szocialista Munkáspártnak, amelyek elsősorban ezeket hangsúlyozza?
A Magyar Szocialista Párt Országos Választmányának a felhívása atrocitásokról, gyűlöletkeltésről ír, ami speciálisan az ő pártjukkal szemben abban nyilvánul meg szerintük, hogy a múltért felelős pártállami vezetőket és a rendszerújító szocialistákat egymással azonosítják.
Kétségtelen, a választások körül nincs minden rendben. Igazuk van a Fidesz képviselőinek, akik veszprémi választási nagygyűlésükön arról beszéltek, hogy a demokratikus intézmények csak egy demokratikus politikai kultúrával rendelkező társadalomban működnek. De élek a gyanúperrel: az MSZP, amelyik az országos listán felsorakoztatta nagyágyúit, sorrendben Pozsgay Imrét, Nyers Rezsőt, Horn Gyulát, Szűrös Mátyást és Németh Miklóst, azért festi az ördögöt a falra, mert nincsenek kiságyúi; mert mint párt egyre veszít a népszerűségéből, és mert bármennyire fájdalmas is nekik, a nagyágyúk esetében igaz a vád: ők tevékeny és aktív részvevői voltak a pártállami struktúrának.
A választási visszaélések ilyetén felnagyítása maga is a választási harc része, és egyben felkészülés a választási vereség megindoklására. Magyarországon először van olyan lehetőség, hogy kommunisták és volt vezető kommunisták nélküli kormányzat jöhet létre. (folyt.)
1990. február 19., hétfő
|
Vissza »
|
|
- Választási hadjárat - 1. folyt.
|
A múlt hét végén tartott választási nagygyűlések nem igazolják a fentebbi, egyoldalúan festett sötét képet. Biztató, hogy ezeken elsősorban a programok, a koalíciós partnerkeresés, a ma ellenzéki pártok konstruktív megoldási kísérletei kerültek az előtérbe.
A hét vége választási nagygyűlései és egyéb rendezvényein az MDF Tatabányán, Nagykanizsán, Pécsen és Veszprémben tartott választási nagygyűlést, emellett Debrecenben a párt liberális műhelye tanácskozott, Budapesten pedig országos reálértelmiségi találkozóra került sor. Az SZDSZ Esztergomban, Veszprémben és Dombóvárott tartott választási nagygyűlést, Budapesten pedig sajtótájékoztatón ismertette gazdasági programját. A Szociáldemokrata Párt Esztergomban és Budapesten tartott nagygyűlést, míg Veszprémben tudományos tanácskozást hívott össze. A Fidesz Veszprémben, a Kisgazdák Jánkmajtison és Tiszabecsen, a Kereszténydemokrata Néppárt pedig Galgagyörkön vonultatta fel vezetőiket.
Olyan egyre ismertebb politikusok, mint az MDF színeiben Antall József és Kulin Ferenc, az SZDSZ-től Pethő Iván, Tölgyessy Péter és Mécs Imre, a szociáldemokrata Petrasovits Anna, a Fidesz-től Kövér László és Szelényi Zsuzsa, a kisgazda Gerbovics Jenő és Nagy Ferenc, a kereszténydemokrata Hasznos Miklós voltak e gyűlések szónokai.
Bár még mindig sok a bizonytalansági tényező, a sok-sok párt mögött kibontakozik egy olyan pártstruktúra, amelyben már csak 5-6 párt marad versenyképes, és ez ma természetes. Mindegyik párt ma még tartja magát ahhoz, hogy koalíciós tárgyalásokra csak a választások után kerülhet sor, azért a komolyabb pártok már a koalíciós partnerkeresés jegyében komoly önmérsékletet tanúsítanak. (folyt.)
1990. február 19., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Választási hadjárat - 2. folyt.
|
Ennek kapcsán elég érdekes új kategóriák bukkannak fel, a természetes, a nem természetes és a természetellenes szövetséges kategóriái. Ma már az ellenzéki pártok mindegyike természetellenes szövetségesnek tekinti az MSZMP utódpártjait, az MSZP-t és az MSZMP-t egyaránt. Az MDF már csak azt a kibúvót engedi meg magának, hogy az MSZP tagjaival egyénileg, a szaktudás alapján lehet kivételt tenni, míg a Fidesz ezt egyértelműen elutasítja.
Furcsább kategóriapáros a természetes és nem természetes szövetséges. Ma a nem természetes szövetségesek olykor közelebbinek látszanak egy jövendőbeli koalíció szempontjából, mint az úgynevezett természetes szövetségesek. Nem igaz ez az SZDSZ és a Fidesz kapcsán. De amíg az SZDSZ és a szociáldemokraták esetében az ágazati szakszervezetekhez fűződő viszony mindkettőjük és a kisgazdák között a birtokviszony kérdésében eltérő álláspontjuk teremt nagyobb távolságot egyelőre, addig az önmérséklő magatartás egyfajta közeledést eredményez az MDF és az SZDSZ kapcsolatában.
Hamburger Mihály értékelte a hét vége választási nagygyűléseit. +++
1990. február 19., hétfő
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|