|
|
|
|
Kornai két arca
|
---------------
München, 1990. február 18. (SZER, Párizsi magyar figyelő, Kemény István) - A reformszocializmusok tapasztalatairól tett közzé elemzést Kornai János a Valóság januári számában. Reformszocialistának azokat a rendszereket nevezi, amelyek némi liberalizálást hajtottak végre a politika szférájában, bizonyos fokig decentralizálták az állami szektor irányítását, s valamelyest teret engedtek a formális és az informális magánszektornak. Ugyanakkor megtartották az egypártrendszert, az állami szektor domináns szerepét és a gazdasági folyamatok koordinálásában a központosított bürokráciát.
Reformszocializmus van Jugoszláviában az 50-es évek óta, Kínában másfél évtizede, a Szovjetunióban 6-8 éve. Magyarországon is reformszocializmus volt 1968-tól a legutóbbi hónapokig. Most azonban rendszerváltozás, forradalmi jellegű átalakulás megy végbe. Egy nagyon rövid ideig tartó reformszocialista kísérlet után Lengyelországban is rendszerváltozás kezdődött.
Akik olvasták Kornainak tavaly novemberben publikált indulatos röpiratát, emlékeznek arra a megállapítására, hogy a piaci szocializmus megbukott. Magyarországon, Jugoszláviában, Kínában, a Szovjetunióban és Lengyelországban is. A Valóságban most közölt írásban nem találhatók ilyen indulatos kijelentések. A szerző tárgyilagos leírásra és elemzésre törekszik. Azokról a viszonyokról igyekszik számot adni, amelyeket a magyarországi rendszerváltozás a két évtizedes reformkorszaktól örökölt.
A tanulmány második és a tényleges elemzés első pontja szerint a reformszocialista átalakulások mindenütt stratégia nélkül mentek végbe. Készültek reformtervek, írtak ilyeneket párt és kormányhivatalnokok és ellenzéki értelmiségiek is. Ezek megvalósítására azonban nem történt kísérlet. (folyt.)
1990. február 18., vasárnap
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|