|
|
|
|
Románia - Fazekas János
|
Bukarest, 1990. február 18. vasárnap (MTI-TUD) - Sütő András
erdélyi magyar író két esztendővel ezelőtti 60. születésnapjáról
akkortájt csak zárt körben emlékezhettek meg. Ezek között volt
Domokos Géza, Demény Lajos, Gálfalvi Zsolt és Méliusz József is. A
köszöntőt Fazekas János tartotta, az erdélyi magyarság egyik
kiemelkedő személyisége, akit Ceausescu még 1982-ben félreállított a
vezetésből. A szűk körben elmondott pohárköszöntőt a romániai Magyar
Szó vasárnapi száma ismerteti ,,Dokumentum,, című rovatában.
Fazekas János köszöntője politikai vádirat volt a diktatúra rendszere ellen. ,,A nagyhatalmak által Párizsban rögzített elv, mely szerint a nemzetiségi kérdés minden állam belügye, ma már tarthatatlan. A kérdés rég átlépte az egyes országok határait és a nemzetközi politika porondjára lépett, nem csak azért, mert nemzetek és nemzetiségek viszonyát illeti az egyes államokon belül és így nemzeti közösségek közötti viszony és nem csupán azért, mert a világon több olyan anyanemzet létezik, amelynek részei a nemzeti határokon kívül élnek és lényegesen befolyásolják az anyanemzetek közéletét, hanem azért is, mert a nemzetiségi jogfosztás instabilitást táplál a nemzetközi életben, a világbékére nézve veszélyes mozzanatot hordoz.,,
Különösen jelentős a történelmi jellegű emlékiratnak az a része, amely a romániai magyarság és a magyar nemzet közti viszonyt értelmezi. ,,Ha a valóságnak megfelelően akarjuk a magyar nemzetiség fogalmát körülírni, először is szükséges leszögezni, hogy ez a magyar nemzet szerves része. Ilyen ez a magyar nemzetiség Romániában, Csehszlovákiában, Jugoszláviában, a Szovjetunióban és Ausztriában. A fogalomzavarok az ideológiában, az elméletben súlyos veszélyt jelentenek a politikára is. Éppen ezért évtizedek óta mindent igyekeztem megtenni, hogy hozzájáruljak a magyar nemzetiség ismérveinek a tisztázásához. A társadalmi és nemzeti homogenizálás ideológiai és politikai elvének meghirdetése csaknem két évtizeddel ezelőtt sürgette, hogy meghatározzuk, kik vagyunk, hol a helyünk a gyorsan átalakuló világban, milyen a viszonyunk és milyen legyen ez a viszony anyanemzetünkkel - a magyar nemzettel. Vitáink eredményeként jutottunk arra a közös véleményre, hogy a romániai magyar nemzetiség az a történelmileg kialakult tartós emberi közösség, amelynek közös az etnikai származása a magyar nemzettel, közös a nemzeti nyelve és kultúrája,,. +++
1990. február 18., vasárnap 17:42
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|