|
|
 |
|
 |
Folytatta munkáját a honvédelmi vizsgáló bizottság (1. rész)
|
1990. február 12., hétfő - Czinege Lajos szerint valótlanok
azok az állítások, amelyek azt sugallják, hogy mindenért csakis az ő
személyét terheli felelősség. A feltevéseket be is kell bizonyítani,
s ez eddig nem történt meg. Egyebek között erről beszélt a volt
honvédelmi miniszter, az egykori miniszterelnök-helyettes az
Országgyűlés honvédelmi vizsgáló bizottsága előtt, amely immár
másodszor hallgatta meg Bokor Imre Kiskirályok mundérban című, nagy
visszhangot kiváltott könyve kapcsán.
A betegségéből most felépült Czinege Lajos kérdésekre válaszolva
igyekezett eloszlatni az ellene felhozott vádakat. Közölte, hogy
bérleti szerződés alapján, jogfolytonosan maradt az Endrődi Sándor
utcai honvédségi szolgálati lakásban, mint nyugalmazott miniszter. A
ház alagsorát valóban átépíttette, így jelenleg feleségével ketten
lakják az immár kilenc szobás lakást. A felmerülő költségeket a
Honvédelmi Minisztérium fedezte. Czinege Lajos szólt arról, hogy
szándékában áll, lelépési díj fejében kiköltözni onnan leányfalui
házába. Az összeget közelebbről nem részletezte, nagyságrendileg 3
millió forintra becsülte az általa belefektetett pénzt.
A bizottság tagjai kételkedtek abban, hogy Czinege Lajos
egyáltalán jogszerűen lakja-e a budai villát, ugyanis - tudomásuk
szerint - nem a hadsereg állományából ment nyugdíjba 1984 végén.
Czinege Lajos feltárta: valójában 1987 decemberéig aktív katona
maradt. E kijelentés megütközést keltett a testület tagjaiban, mert
a miniszterelnök-helyettesi funkcióval ezt összeegyeztethetetlennek
tartották. Furcsállották azt is, hogy a volt honvédelmi miniszternek
- állítása szerint - nem volt tudomása arról az 1971-es politikai
bizottsági határozatról, amely az Endrődi utcai villát a mindenkori
honvédelmi miniszter rezidenciájaként jelölte meg. Arra a kérdésre,
hogy az évek hosszú során szerzett - jóindulatú számítások szerint -
4 millió forintos jövedelméből miként tudta kibővíteni a budapesti
villát, és megépíteni a leányfalui ingatlant - prózai válasz
érkezett. ,,Nem szabad mai árakon számolni, a süttői követ akkoriban
szinte ingyen adták, az iparosok nagyságrendileg kisebb összegért
dolgoztak,,. (folyt.köv.)
1990. február 12., hétfő 16:40
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|