|
|
|
|
Megkezdődött a BKV működésének vizsgálata (1. rész)
|
1990. február 7., szerda - Az Országos Érdekegyeztető Tanács
januári döntésének megfelelően megkezdődött, és február 13-ig
lezárul a BKV (valamint a MÁV és a Volán) belső gazdálkodási
tartalékainak feltárására irányuló vizsgálat első szakasza -
tájékoztatta Udvari László, a Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi
Minisztérium államtitkára az MTI munkatársát.
Elmondta, hogy a Fővárosi Tanács és a KÖHÉM által meghatározott vizsgálati szempontok alapján február 13-ig kell a BKV vezetésének elkészítenie a jelentését. Ezt követően egy, a különböző főhatóságok képviselőiből álló tárcaközi bizottság értékeli a vállalat jelentését, s az esetleges kiegészítések után február 20-ig eljuttatják az OÉT titkárságához a vizsgálat eredményét, megjelölve az általuk szükségesnek tartott intézkedéseket. Ezzel egyidejűleg, február 20-ig a BKV szakszervezeti testületeihez is továbbítják a vizsgálat megállapításait.
A vizsgálat elsődleges célja - hangsúlyozta az államtitkár -, hogy választ adjon arra a kérdésre, vajon a BKV (a MÁV és a Volán) dolgozóinak élet- és munkakörülményei a vállalati gazdálkodás hibái miatt, vagy a társadalmi folyamatok következményeként váltak egyre nehezebbé, illetve, hogy vannak-e még hasznosítható gazdálkodási tartalékai a nagyvállalatnak. A vizsgálat választ kíván adni arra is, hogy célszerű-e a vállalat szervezeti felépítése, tagozódása; milyen az úgynevezett forgalmi, utazólétszám és az alkalmazotti állomány aránya, illetve miként alakultak a vállalati létszám- és bérgazdálkodás összefüggései. A helyzetfelmérés lényeges pontjaként jelölte meg Udvari László a vállalat különböző munkakörben foglalkoztatott dolgozói bérhelyzetének korrekt és összehasonlító áttekintését. Így a járművezetők munkabérével és munkaidejével összefüggésben azt is vizsgálják majd, hogy milyen béren kívüli forgalmi és szociális juttatások (például nyugdíj-korkedvezmény) kapcsolódnak még a bérekhez. Emellett kiemelt figyelmet kívánnak fordítani arra is, hogy differenciált-e a vállalat bérgazdálkodása az egyenlősítés helyett. (folyt.köv.)
1990. február 7., szerda 11:29
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|