Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › február 16.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER:

Kutrucz Gizella (Világhíradó)

"Engedjétek beszélni Kutruczot - mondja Ember Judit - 1985-ben egy nap alatt felvett és még mindig betiltott videokazettán terjedő filmjének címe. A címszereplő azóta is beszél. Mostanában nem a háborús bűnösök sorsa, hanem a jelenlegi hatalom eredete, működésmódja érdekli igazán. Hiába dolgozott évtizedekig a KB apparátusában az úgynevezett agit.-prop.-osztályon, sok mindenre csak utólag, nyugdíjazása után jött rá. Az utóbbi években a koncepciós perek előkészítéséről és fontos lefolyásáról gyűjtött dokumentumokat és interjúkat. Ezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a leghíresebb ügy, a Rajk-per rendezői között Rákosi és Farkas Mihály után rögtön Kádár János következik a bűnösök sorában, megelőzve még Gerő Ernőt is. Például Farkas és Kádár közösen adta ki az utasítást abban a bizonyos sváb villában, hogy Rajkot meg kell kínozni, miután nem sikerült rábeszélniük az együttműködésre. Kádár felelősségét mindmáig elmosták."

Sajtótájékoztató a Magyar Tudományos Akadémia rendkívüli közgyűléséről (1. rész)

1990. február 1., csütörtök - A Magyar Tudományos Akadémia február 6-ára összehívott rendkívüli közgyűlésén megvitatják az akadémia új Alapszabályainak tervezetét és nyilatkozatban összegzik a tudomány művelésének és az akadémia megújításának legfontosabb tennivalóit - tájékoztatta a sajtó képviselőit Tigyi József, az MTA alelnöke csütörtökön, az MTA székházában. Elmondta: az akadémia - miként tavalyi közgyűlésén és más fórumokon kinyilvánította - úgy ítéli meg, hogy szükséges a nagymúltú nemzeti intézmény radikális megújítása. Ezért is szorgalmazta az akadémia szervezeti és működési rendjét szabályozó törvény megalkotását. A törvény koncepciótervezetének vitájában azonban javasolták: készüljön egyetemi törvény is, és az akadémiai törvényt azzal együtt terjesszék az Országgyűlés elé. A hazánkban végbemenő társadalmi folyamatok viszont megkövetelik, hogy már most - az érvényes törvényen belül - megalkossák az akadémia új Alapszabályait. Ennek tervezetében rögzítették egyebek között: az akadémia független, örkormányzattal rendelkező autonóm köztestület. Maga alakítja ki alapszabályait, szervezetét, működési elveit, önállóan választja meg tagjait és tisztségviselőit, maga határozza meg feladatait. Együttműködik a tudomány működésére hivatott minden intézménnyel, szervezettel, elsősorban az egyetemekkel. Az akadémia síkraszáll a tudományos élet szabadságának érvényesítéséért, demokratizálásáért.


A tervezetbe foglalt új előirányzat: külföldön működő kiváló
magyar tudósokat is választhassanak az akadémia tagjai közé. A
rendes és rendkívüli közgyűlés mellett tartsanak kibővített,
úgynevezett nagygyűlést, amelyen a tudományos élet minden fórumának
képviselői is részt vehetnek. Az akadémia elnökségében
képviseltethessék magukat az egyetemek is. Javasolják azt is, hogy
hozzanak létre tudományos etikai, valamint az akadémia anyagi ügyeit
felügyelő bizottságot, alakítsák át a tudományos minősítés
rendszerét. Úgyszintén kezdeményezték, hogy a jelenlegi szabályoktól
eltérően, 75. helyett már a 70. életévét betöltő akadémikus, minden
jogát megtartva, a továbbiakban ne tartozzék az akadémia 200-as
taglétszámába. Így több fiatal tudóst választhatnak az akadémia
tagjai közé.

    A közgyűlés elé terjesztik azt a nyilatkozatot, amelyben
hangsúlyozzák: a magyar tudomány jelentős eredményeket ért el annak
ellenére, hogy évek óta létfeltételeiért küzd. A magyar kutatók a
nemzetközi tudományos szervezetek háromnegyedében vezető tisztséget
töltenek be. (folyt.köv.)



1990. február 1., csütörtök 17:08


Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal


SZER hallgató telefonüzenete:

"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD