|
|
|
|
Sütő András cikke
|
Oltványi Ottó, az MTI tudósítója jelenti:
Bukarest, 1990. február 1. csütörtök (MTI-tud) - A magyar
nemzetiség helyzetének megoldásáról írt cikket az Adevarul című
bukaresti napilapba Sütő András. A neves író úgy vélekedett, hogy
,,Románia minden bizonnyal visszatér az európai demokráciák
közösségébe, s Európa pozitív példái szerint fogja megoldani a
diktátor által véglegesen megoldottnak hazudott kisebbségi kérdést
is.,,
Sütő András szerint ez nehéz és bonyolult feladat lesz. A diktátort kivégezték de hosszadalmas nacionalista kurzusának súlyos következményei még terhelik a román közéletet. A lelki kútmérgezést kitartó szellemi fertőtlenítésnek kell követnie.
Az író egyebek között hangsúlyozza, hogy nagy szükség van a román nép helyes tájékoztatására, mert ebben a kérdésben a román népet tudatosan és hosszú időn át félrevezették. A legutóbbi népszámlálás adatait meghamisították, Ceausescu - mint írja - szemenszedett hazugságokat állított minden beszédében a nemzetiségek egyenjogúságáról.
,,A román nép nem értesülhetett arról, hogy az 1959-es évvel kezdődőleg magyar tanítási nyelvű iskolai hálózatunkat nagyrészt felszámoltak, kulturális intézményeink számát a minimumra csökkentették, anyanyelvünk használatát a közéletből száműzték, történelmünket meghamisították, képviselőinket az állami és gazdasági, politikai élet szféráiból eltávolították. E tudatosan megtervezett, s irányított ,magyartalanítási, folyamat milliónyi tényét nem lehet mind fel sorolni.,, Végezetül Sütő András kifejti: amikor a magyarság az önálló iskolai hálózathoz ragaszkodik, az nem jelent semmilyen elszigetelődést. Az emberi jognak, a méltányosságnak, az egyenjogúságnak nincs nemzetisége. Egyetemes emberi értékekről és követelményekről van szó. A magyar nemzeti kisebbség nem előjogokra vágyik, csak jogaihoz ragaszkodik. Kollektív jogaival élve, nemzeti kultúráját felvirágoztatva, szellemi értékeivel és szorgalmas munkájával a közös haza értékeit és jólétét kívánja gyarapítani. ,,Bízom abban, hogy tiszta törekvéseinkben a román nép legjobbjai is támogatnak bennünket. E nélkül bizonyos, hogy csak kudarc vár reánk. Minden törekvésünket a testvéri román néppel egyutt óhajtjuk megvalósítani. Közös ügyünkről van szó a közös hazában,, - zárja sorait az író.+++
1990. február 1., csütörtök 13:42
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|