|
|
 |
|
 |
Válságterv a Magyar Államvasutaknál (1. rész)
|
1990. január 29., hétfő - A csaknem 130 ezer embert
foglalkoztató Magyar Államvasutak kénytelen tudomásul venni, hogy a
kormány eddig nem hozott intézkedéseket a több mint 20 százalékos
bérelmaradás pótlására és csak a 16 százalékos adómentes
bérfejlesztés kereteit biztosítja, ezért a MÁV vezetése válságtervet
dolgozott ki. Ennek értelmében 16 százalékos bérfejlesztést hajt
végre abban az esetben, ha a vállalat tevékenysége nem ráfizetéses -
erről döntött hétfőn a MÁV vezérigazgatói értekezlete. A
részletekről Bokodi Béla, a MÁV sajtófőnöke adott tájékoztatást az
MTI-nek.
1990. január 1-jei hatállyal 13 százalékos általános
bérfejlesztésre kerül sor. Minden dolgozó 500 forintos
alapbéremelésben részesül, s egyidejűleg bevezetik az 5100 forintos
minimálbért. A fennmaradó béremelési lehetőséget differenciáltan
használják fel, kiegészítve a létszámleépítésből felszabaduló
bérrel, amely további 2 százalékot tesz ki.
A MÁV vezetői úgy döntöttek, hogy kiemelt, 20 százalékos
bérfejlesztésben részesítik a forgalmi és a vontatási dolgozókat -
köztük a mozdonyvezetőket -, valamint a nagy rendezőpályaudvarok
úgynevezett elegyrendezőit. A mozdonyvezetők a bérköltség terhére
elszámolt üzemanyag-megtakarítási prémium alapbéresítéséből, illetve
a tervezett túlóracsökkentésből származó bérmegtakarításból mintegy
10 százalék további bérfejlesztésre számíthatnak.
A kollektív szerződés ez évi módosításával kapcsolatban a Magyar
Államvasutaknál ezen felüli 3 százalékos bérfejlesztésre van
lehetőség. Ez a bérfejlesztés mintegy 2 milliárd forint
üzemeltetési, fenntartási költségvisszafogást tesz szükségessé. E
kényszerintézkedések sajnálatosan kihatnak majd a szolgáltatások
színvonalára, gyorsítják a vasút műszaki leépülését. A válságterv
nem számol műszaki fejlesztéssel, és csak a vasutasok munkája -
többletmunkája - révén látja biztosítottnak a vasúti üzem
fenntartását - mondotta a sajtófőnök. (folyt.köv.)
1990. január 29., hétfő 17:15
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|