|
|
|
|
A BKP rendkívüli kongresszusa elé (1.rész)
|
Szófia, 1990. január 28. vasárnap (MTI-Panoráma) -Nehéznek
és bonyolultn ak ígér kezik a BKP kedden kezdődő rendkivüli
kongresszusa. Várhatóan a szélsőb altól a szélsőjobbig a
legkülönbözőbb álláspontok fogalmazódnak majd meg - hangzott el egy
e témával foglalkozó kerekasztal-vitában. Erre utal az i, hogy
egyelőre öt naposra tervezik, nem zárva ki azt sem, hogy tovább tart
vagy több szakaszra tagolódik.
Az előkészületek jegyében egyes helyeken teljesen megujúlnak a pártbizottságok. Várnában például nem kapott bizalmat az a Petko Danev - a területi pártbizottság első titkára -, akit decemberben választottak meg a politikai bizottság póttagjának. Szófiában nem lett kongresszusi küldött az a Szlavcso Transzki, akinek a parlamentben novemberben elhangzott emlékezetes szavaival megkezdődött Todor Zsivkov leleplezéée... A kritika a párt múltja, adminisztratív-parancsuralmi módszerei, a nomenklatura privilégiumai ellen általános, a demokratizmus követelése úgyszintén.
Az előkészületek két legfontosabb központi dokumentuma - a ,,kiáltvány a bulgáriai demokratikus szocializmusról,, és az új szervezeti szabályzat tervezete - pozitív fogadtatásra talált, jóllehet bírálat is éri. E dokumentumok szerint a BKP a ,,demokratikus szocializmus pártja,, kíván lenni, a többpártrendszer feltételeiből indul ki, viszonyát más pártokhoz az egyenrangú párbeszéd alapján képzeli el. A demokratikus centralizmus és a proletárdiktatúra kifejezés nem fordul elő bennük (negatív előjellel sem, bár nyilatkozatbán már elhatárolódott a vezetés például a demokratikus centralizmustól: ,,vitatkozzanak róla a kongressuson, hívei még szép számmal vannak mindkettőnek). Marxista pártnak, de nem élcsapatnak, hanem a ,,dolgozó emberek pártjának, a munka és a szellemiség közötti szövetség pártjának,, tekinti magát:,,a párt nevének esetleges megváltoztatása elől nem zárkózik el. A gazdaságban a vegyes tulajdon híve, az állami tulajdon túlsúlyával. A ,,kiáltvány,, elismeri a kommunisták jogát a párton belüli platformokban, eszmei áramlatokban, tömörülésekben való részvételre, s a kisebbség jogát arra, hogy eltérő véleményét megtartsa és képviselje az elfogadott többségi határozat után is.
Ebben mai vezetés egyetért. A politikai bizottságban az álláspontok nem szóródnak túlságosan; ,,reformkommunistává,, Mladenovékat a Zsivkov eltávolításában való érdekeltségük tette, no meg a többi szocialista országban történtek. (folyt)
1990. január 28., vasárnap 14:17
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A BKP rendkívüli kongresszusa elé (2.rész)
|
A párton belüli platformok közül három érdemel nagyobb figyelmet. Egyik az ,,Alternatív Szocialista Egyesülés,, (ASZO), amely frakciónak nevezi magát. A BKP nevének bolgár szocialista pártra változtatását szorgalmazza, a páért m egtisztítását, a repressziókban vagy visszaélésekben bűnösek bírósági felelősségre vonását, a totalitárius struktúrák teljes lebontását, a tagok szabad ki- és belépését. Hasonlóan gondolkodnak a ,,Bolgár út Európához,, szervezői, bár ők nem foglalkoznak a párt nevével. Baloldali szocialista párt-jellegüket húzzák alá, s azt, hogy a szabad választásokon mérettetnék meg magukat, s attól függően, nyernek v agy veszítenek, részt vesznek az irányításban vagy ellenzékben maradnak. A ,,minden áron való egységet,, és az ,,osztályalapot,, ez a platform is elveti. Hasonéóság még, egyik platform sem tarttaná rendkívülinek a pártszakadást. Az ASZO képviselői hangsúlyozzák, hogy ha a pártkongresszus nem a várakozásaiknak megfelelően alakul, úgy külön szocialista-szociáldemokrata pártot szerveznek.
A harmadik említésre méltó platform, amely a ,,Mozgalom a Demokratikus Szocializmusért,, nevet viseli, valószínűleg balra áll még attól is, amit a ,,kiáltvány,, - vagyis a jelenlegi központi vezetés - képvisel. Az általuk elképzelt megreformált kommunista pártban is mindenki szabadon kifejtheti ugyan a véleményét, sőt lehetnek benne áramlatok is, de ,,nem válhat vita klubbá,,. Szerintük a ,,párt egysége szükséges és reális,,.
A küldöttválasztó gyűlések felószalásai reformradikalizmust tükröznek. De csak a felszólalások: a gyűlések résztvevői nem tolerálják a platformokat, idegenkednek még e kifejezéstől is, különösen pedig a ,,frakció,, szótól. Ha a felszólaló azzal kezdi, hogy ő ehhez vagy ahhoz a platformhoz tartozik, csaknem biztos, hogy nem lesz belőle küldött.
Különösen a szófiai értelmiségi fiatalokról tűnik úgy: valójában nem tudják, hogy mit is akarnak, azon kívül, hogy ,,radikális reformokat,, akarnak a pártban. Emiatt már a platformalapítók közül is néhányan visszaléptek. Elképzelhető, hogy a mostani platformok számára nem marad más, mint hogy kül ön párttá alakuljanak.
Megállapíthatatlan egyelőre, hogy a küldöttek milyen hányadát teszik majd ki azok a vidéki ,,nomenklaturisták,,, akik a nacionalizmust meglovagolva jutnak kongresszusi mandátumhoz. S mivel szerepüket nem lehet előre lebecsülni, egy okkal több szól amellett, hogy a BKP nehéz és bonyolult kongresszusnak néz elébe. +++
Nagy Károly (Szófia) MTI-Panoráma
1990. január 28., vasárnap 14:18
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|