|
|
|
|
Bulgária: mi lesz veled BKP? 1.
|
1990. január 25. (MTI-Panoráma) - Todor Zsivkov leváltása óta
Szófiában havonta több mint kétszer annyian lépnek be a Bolgár
Kommunista Pártba, mint az azt megelőző időszakban.
A nem mindennapi adatot a Központi Bizottság szervezési kérdésekkel foglalkozó osztályának helyettes vezetője közölte január 5-én a pártlap olvasóival. Adatai szerint a BKP tagjainak száma jelenleg 984 007 fő, a kilépések száma elhanyagolható. A nyilatkozó úgy vélte, hogy ,,a diktátor,, eltávolításával nőtt a párt tekintélye és alaptalannak nevezte azokat a híreszteléseket, amelyek szerint Bulgáriában ma tízezrek adják vissza párttagsági könyvüket.
Bizonyos mértékig egybevág mindezekkel Andrej Lukanovnak, a PB tagjának, a KB titkárának január elején japán újságírók előtt kifejtett véleménye. ,,Valóban csökkent a párt iránti bizalom, de hiba lenne azt állítani, hogy ezzel elveszítette erejét a társadalom vezető szerepének a betöltéséhez. Bulgária elképzelhetetlen kommunista párt nélkül,, - nyilatkozta Lukanov.
Ma különösen nehéz lenne megmondani, hogy az alig 9 milliós lélekszámú országban - ahol az aktiv keresők száma 4,2 millió, a nyugdíjasoké több mint 2 millió - mekkora tömegbefolyással rendelkezik a csaknem egymilliós taglétszámú párt.
Bulgária ugyan sok mindenben hasonlít, de sok mindenben különbözik is a többi kelet-európai országtól. Itt a legmagasabb a párttagok aránya a lakosság lélekszámához viszonyítva, s talán ez is magyarázza azt, hogy a párt elleni támadások közepette Szófiában a BKP tagjai bátran vonultak az utcákra tömeggyűlésre, tábláikon azt hírdetve, hogy ,,az 1. nélkül is elsők leszünk,, (azaz az alkotmányban a párt vezető szerepét rögzítő első cikkely törlése után is) a társadalom vezető erejének tekintik magukat.
Kétségtelen, hogy a megújított vezetésű BKP egy nagy sikert már elkönyvelhetett: fegyveres összecsapások nélkül sikerült eltávolítania a hatalomból Zsivkovot, aki a PB valamennyi tagjával együtt még a belügyminisztert is megfigyelés alatt tartotta.
Az események után több mint 2 hónappal jelent meg az első hír a bolgár tömegtájékoztatásban arról, hogyan is váltották le Todor Zsivkovot. Már az első hír-fecske is azt bizonyítja, hogy a ,,diktátor,, kész volt a biztonsági erők bevetésére. A Pogled című lap beszámolója szerint a történtek gyökerei Zsivkov és Mladenov ellentétéhez nyúlnak vissza. A jelenlegi államfő és pártfőtitkár, akkor még külügyminiszterként és a PB tagjaként levelet írt a Központi Bizottság tagjaihoz. Ebben nyíltan szembefordult a zsivkovi irányvonallal és módszerekkel. (A levél tartalmáról közelebbit egyelőre nem tudni.) (folyt.)
1990. január 25., csütörtök 16:06
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Bulgária: mi lesz veled BKP? 2.
|
A legfelsőbb pártvezetés 5 tagja: Dobri Dzsurov hadseregtábornok, nemzetvédelmi miniszter, Petar Mladenov külügyminiszter, Georgi Atanaszov kormányfő, Andrej Lukanov külgazdasági miniszter és Dimitar Sztanisev KB-titkár dolgozta ki Zsivkov leváltásának lépéseit, felosztották maguk között, hogy a ,,bizalomra érdemes,, KB-tagok közül ki kivel beszél. Már ekkor hírt kaptak arról, hogy Zsivkov harckészültségbe helyeztette a rendőrség és a biztonsági szolgálat különleges egységeinek egy részét. Ezek után november 9-én a 17 órára kitűzött PB-ülés előtt közvetlenül három vezető: Dobri Dzsurov nemzetvédelmi miniszter, Dimitar Sztanisev és Jordan Jotov KB-titkárok tárgyaltak Zsivkovval. Dzsurov jelenléte kétségtelenül azt sugalhatta, hogy a fegyveres erők Zsivkov leváltása mellett lépnének fel.
Egyelőre nem tudni, mi hangzott el a találkozón. Csak annyi ismeretes: Zsivkov először megpróbálta elodázni a lemondását, de később valamiért mégis ,,megadta magát,,. A PB-ülésen már azt jelentette be, hogy lemond és gyorsan Atanaszov kormányfőt jelölte pártfőtitkárnak, nyilvánvalóan azért, hogy megakadályozza Mladenov előrelépését. Atanaszov azonban nem vállalta a megbízatást és így a PB Mladenov mellett foglalt állást. Így jött el november 10. reggele, amikor a KB tájékozatlanabb tagjait derült égből villámcsapásként érte Todor Zsivkov leváltásának bejelentése. A testület , amely mindössze 1 ellenszavazattal Mladenovot választotta meg a párt vezetőjévé, ekkor még köszönetet mondott Zsivkovnak több évtizedes munkásságáért;alig néhány hét múlva már kizárta őt a BKP-ból. Azóta Todor Zsivkovra már ,,Bulgária első számú közelleségének,, szerepét osztották, s ha bűnösnek találják az ellene felhozott vádakban, akár 30 évig terjedő szabadságvesztéssel is sujthatják.
Zsivkov leváltása csak az első lépés volt a BKP megújításának az útján. A néhány nap múlva összeülő rendkivüli pártkongresszus már megújított program- és szervezeti szabályzattervezettel készül arra, hogy megfeleljen a vele szemben támasztott követelményeknek. A kongresszus elé kerülő tervezetek szerint a párt már nem a kommunizmus, hanem a demokratikus szocializmus felépítésének jelszavát tűzte zászlajára. Már nem marxista-leninista párt, hanem ,,marxista politikai szervezet,,, amely ,,a demokratikus és humánus szocialista állampolgári társadalom,, kialakítását tekinti céljának. Nem munkáspárt, hanem ,,a munka és szellem pártja, amely egyesíti a nép valmennyi rétegének,, azokat az erőit, amelyek a demokratikus és humánus szocializmus kialakításáért dolgoznak. (folyt.)
1990. január 25., csütörtök 16:08
|
Vissza »
|
|
Bulgária: mi lesz veled BKP? 3.
|
Törvényszerű volt, hogy a monolitikus egység és a demokratikus centralizmus elveinek elvetésével megjelenjenek a platformok és a frakciók a BKP soraiban is. Az alternativ szocialista egyesülés, A bolgár út Európához, A mozgalom a demokratikus szocializmusért vagy A demokratikus fórum elnevezésű csoportosulások között vannak olyanok, amelyek elképzelhetőnek tartják a párt egészének megújítását. De szép számmal akadnak olyanok is, amelyek csak egy szocialista párt létrehozásával vagy pártszakadással tudják elképzelni jövendőbeli pártjukat.
E kérdésekre is a január utolsó napján összeülő XIV. rendkivüli kongresszusnak kell választ adnia. A végső választ azonban a jelenleg egyre inkább országos méreteket öltő sztrájkhullámba bonyolódó bolgár társadalom mondja majd ki, amikor az előbb vagy utóbb megrendezendő választásokon véleményt mond a pártok programjáról, közöttük a BKP-ról is. +++
Keller Tivadar(Szófia) MTI- Panoráma
1990. január 25., csütörtök 16:10
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
III/III jelentés Boros Tibor FKgP főügyészről egy oldal
SZER hallgató telefonüzenete:
"Jó napot, Szabad Európa! Grósz pártfőtitkár prágai nyilatkozatáról szeretnék említést tenni. Ahhoz már hozzászoktan, hogy Grósz úr az esetek többségében felelőtlenül, a tények nem kellő ismeretében nyilatkozik, de a prágai tárgyalása és Jakes főtitkárnak tett kijelentései olyan mértékben felháborítottak, hogy erre mindenképpen kötelességemnek érzem a reagálást. A tárgyalásokról tudósítva, kedden este, a magyar TV-Híradó mindhárom kiadásában kiemelte azt a mondatot, miszerint Grósz pártfőtitkár köszönetét fejezte ki a csehszlovák vezetésnek az általuk alkalmazott nemzetiségi politikáért. Tette mindezt annak tudatában, hogy egyre több aggasztó hír érkezik Csehszlovákiából az ottani 800 ezres magyarság hátrányos megkülönböztetéséről, jogainak lábbal tiprásáról. Vagy Grósz úr talán nem emlékszik Duray Miklós olyan szívbemarkoló jajkiáltására, vagy arra a nyílt levélre, amelyet a csehszlovákiai magyar kisebbség jogvédő bizottsága 1988. július 26-án intézett a Magyar Népköztársaság kormányához. Mellesleg akkor is egy felelőtlen Grósz-nyilatkozat volt a kiváltó ok, amelyben a nyilvánvaló nemzetiségi sérelmek felsorolása mellett felkérték a magyar vezetést, ha nem tud, vagy nem akar segíteni a magyar kisebbségnek, legalább ne ártson nekik."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|